A békés halál képei

 

Álomgazda: férjezett, kétgyermekes nő a harmincas éveiben

Az első álom

A férjemmel egy távoli vidékre utazunk repülővel, ahol valamiféle erőpróbán kell részt vennünk. Olyan veszélyes, hogy akár halállal is járhat, figyelmeztet minket egy tábla a hegy lábánál, ahová megérkezünk. A feladatokat ügyesen elvégezzük, a hegy gyomrában, síkos utakon haladunk, de a hegytetőn kimászunk. Valakik odavezetnek egy helyhez, ahol a porban egy női csontváz fekszik. Mellé van írva a porba a korábbi foglalkozásom. Azt mondják, ez én vagyok. Nézem, és közben élek, létezem.

A második álom

Egy kolleganőmmel tanári értekezletre utazom, de egy város főterén meglátok egy vallási emelvényt baldachinnal. Azon egy főpap éppen ceremóniát mutat be. Van ott egy nyitott koporsó, abban én fekszem, ezt csak úgy tudom. Meghalt a pedagógusnő, mondják.

Álomgazda: középkorú, férjezett nő

A lányommal egy ravatalozóban vagyunk, odatolnak egy kerekes ágyat, rajta egy hulla, azon egy lepel. A lepel lelibben róla, ekkor látom, hogy én vagyok az, tíz éves koromban. Iszonyat rémület jár át, és hihetetlen erővel ellököm magamtól a kocsit.

Álomgazda: harminckilenc éves, férjezett nő, három gyermekkel.

Egy ravatalozóban állok a nagymamám holtteste mellett. Aztán egyszercsak meglátom, hogy él. Felveszem a karomra, és ekkor a kislányommá változik, majd újra vissza önmagává. Kiviszem a ravatalozó elé, ahol ott állnak a szüleim és sírnak. Azt mondom nekik: - Ne sírjatok, hiszen él!

Gondolatok az álmokról

Az első álmodó hölgy álmai egy-egy a világban betöltött szerepszemélyiség, hivatás elhagyásáról szóltak. Az, hogy az álmodó mindeközben élt, azt mutatja, hogy csak a "burok", a forma változott, a személyiségének a lényegisége nem.

A második álmodó tíz éves korát felelevenítette az, hogy a saját lánya is ebbe az életkorba lépett. Az álmodó ebben az életszakaszban kezdte a pubertás időszakát. Mondhatjuk, hogy a gyermekkort löki el magától, tíz évesen, és az álom álmodása idején már végképp, de a riasztó és a lánya hatására felelevenedő képek azt mutatják, hogy problémák voltak a családi életben az álmodó serdülésének időszakában, mely problémák feldolgozására most lehetőséget kapott.

A harmadik álmodó az álma megálmodása idején már tudta, hogy nagyon legyengült állapotban van a nagymamája. Az orvosok is mondogatták, hogy lehet, hogy nem éri meg az idei karácsonyt. Az álom a lehetséges jövőt - a nagymama várható halálát - már tényként jelenítette meg, felkészítve így az álmodó lelkét az elkerülhetetlenre. Az álomban szép vigasztalásként jelenik meg a régi hit, hogy az elhunyt a leszármazottaiban tovább él. Ő a fa törzse, és a legkisebb unoka a friss, új hajtás. Tehát, ha őt szeretjük, akkor egyben a nagymamát is szerethetjük benne továbbra is.

Tar Ildikó