Földrengés, tűzvész, öngyilkosság az álmainkban

Álomfejtőnk több mint tíz éve foglalkozik az álmokban megjelenő szimbólumok megfejtésével. Tar Ildikó nemcsak ír az álmokról oldalainkon, de konkrét álomelemzéseket is bemutat.

Első álmodó: harminc év körüli, fiatal, magányos nő, egy gyermekkel

Földrengést élek át, egyre erősebben reng a talaj, épületek dőlnek össze, megnyílik alattam a föld, és én belehullok a hatalmas szakadékba.

Második álmodó: negyvenöt éves vállalkozó férfi

Az irodámban állok késő éjszaka. Már mindenki hazament. Egy pisztolyt veszek elő a fiókomból, és a halántékomhoz emelem. Tudom, hogy meg fogok halni. Elsütöm a pisztolyt (és ekkor felébredek).

Harmadik álmodó: egy húszas éveiben járó nő

Két kislány cipel egy hatalmas üstöt, ami tele van vízzel. A vízben egy férfi testének a darabjai. Egy kertbe lépnek be. A következő jelenetben ennek a kertnek a közepén álló házban mosom ezt a férfit egy ősrégi keresztelő medencében.

Negyedik álmodó: harmincas éveiben járó hölgy

Álmomban tüzes talajon járok, nagy a forróság, tüzes levegőt nyelek, érzem és tudom, hogy most meg fogok halni. Meg is történik, de abban a pillanatban újra is születek. A halál egy pillanat volt pusztán.

Gondolatok az álmokról

Az első álmodó hölgy kétszer élt meg élete során olyan életeseményeket, amelyek érzelmileg felértek egy földrengés iszonyatos rémületével. Semmi nem volt biztos, semmibe nem tudott megkapaszkodni, az egész élete romba dőlt körülötte.
Ezeket az élményeket élette át vele újra az álma, egyfajta sajátos pszichoterápiát alkalmazva megmutatta, hogy miért nem mer az álmodó hölgy semmi érzelmi jellegű dolgot konkretizálni az életében.

Az álmában pozitív kicsengést lelt: ha ő belehullott a földbe, akkor mag is lehet, tehát kicsírázhat belőle egy új élet. Idővel így is lett: párkapcsolatot épített ki, gyermeke született.

A második álmodó, a vállalkozó férfi már régóta igen elégedetlen volt önmagával amiatt, hogy vegetáló vállalkozását nem szüntette be, és semmi újba nem kezdett. Az álma a nappali "ej, ráérünk arra még!", patópálos hozzáállásának éppen az ellenkezőjét mutatja: a régi én radikális megsemmisítését mutatja fel megoldásként.

A harmadik álmodónak az önbizalmával és az életben vitt szerepeivel, hivatásával volt gondja (ezt jelképezi a darabokra esett férfi), de a lelkének belső erői gyógyító erővel léptek fel, és így az álombéli férfi hétszerte szebb és erősebb volt, mint a darabokra szedése előtt.

A negyedik álmodó az álma megálmodásának idején heves, forró, de viszonzatlan szerelmet élt át, így szinte "öngyulladás" áldozata lett. Az álma azt is mutatta, hogy bár a szerelem "hősi halottja" lesz, mégis valahogyan az újjászületést hozza el számára ez a reménytelen érzelem, amely felizzítja, szétégeti, de meg is tisztítja.

Tar Ildikó