Fiatal házasként, egyéves kisfiunkkal 1993-ban kezdtem meg tanulmányaimat az ELTE BTK pszichológia szakán. Az egyetem évei alatt született meg második fiunk. Így párhuzamosan tanultam elméletben és gyakorlatban is a fejlődéslélektant meg a gyermeknevelést.
Arra törekedtem, hogy meglegyen az összhang a kettő között, és utólag azt gondolom, hogy kölcsönösen támogatólag hatott egymásra az elmélet és a gyakorlat. (Persze erről a családomat is meg kell kérdezni, ők hogyan élték túl a vizsgaidőszakokat J
Mire a diplomámat megszereztem, egy iskolás és egy nagycsoportos óvódás fiúval is büszkélkedhettem.
Először nevelési tanácsadóban, majd egy gyermekotthonban dolgoztam, állami gondozott gyermekeknek segítettem feldolgozni az őket ért traumákat. Közben az EGO Klinikán gyermekterapeuta szakképzésre jártam. A Winnocott-féle firkarajz-módszert is elsajátítottam.
2004 májusában újabb családtaggal bővültünk: született egy kislányunk is. Mostanában a család felé tolódik az életemben a hangsúly, de nagyon szeretem a munkámat is, melyet hivatásomnak tekintek.
Szívesen válaszolok gyermekneveléssel, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos kérdésekre, várom leveleiteket!