Eltévedt liftek nyomában

A liftes álmok során arra kapunk választ, hogy az álmodó hogyan utazik a maga lélekszintjein belül, azaz hogyan képes irányítani a személyisége belső erőit, mennyire tartja kézben őket, illetve, hogy a szintjei mennyire átjárhatóak.

A liftes álmok igen tipikusnak tekinthetőek. A magyarázatukhoz induljunk ki először a nappali életünkben használt liftek működéséből, mozgásából. A lift vertikális, függőleges mozgású. Gyakran az alagsorba is lemegy, felfelé mozogva olykor még tetőteraszra is felvisz, de mindenképpen összeköti az alsóbb és a felsőbb szinteket.

Amikor a liftben utazunk, akkor egy szűk csatornában mozgunk úgy, hogy nagy - általunk nem is annyira ismert, idegen, tudati kontroll alatt nem tartható - erők munkálnak a háttérben, nekünk magunknak alig kell erőkifejtést tennünk, csak beszállunk, benyomjuk a megfelelő gombokat, majd kiszállunk.

A liftes álmoknál azt az álomelemzési módot kell alkalmazni, mely szerint minden álomalak maga az álmodó, tehát ő maga az alagsor, a pince, a különböző szintek, a tetőtér, az utazó és a lift is. A pince az álmodó tudatalatti, rejtett, a nappali tudat elől elzárt lélekterülete, a különböző szintek a nappali tudat világa, míg a felső szintek, a padlás, a tetőtér a lelkének a spirituálisabb, szellemibb tartományai.

Eszerint nyilvánvalóvá válik, hogy a liftes álmok esetében arról van szó, hogy hogyan utazik az álmodó a maga lélekszintjein belül, tehát hogy hogyan képes irányítani a személyisége belső erőit, mennyire tartja kézben őket, illetve, hogy a szintjei mennyire átjárhatóak.

A liftálmok egy bizonyos belső érettségi szint elérése előtt, illetve olykor még néha ezután is, labilisabb életszakaszokba érvén, rémálomként jelentkeznek, tehát a lift mintegy önálló életre kel, irányíthatatlanná válik, félő, hogy zuhanva becsapódik a földszintbe, pincébe, esetleg felfelé haladva túlrepül a felső szinten.

Sok álmodó számolt be olyan szorongásról, hogy attól félt, hogy a lift nem áll meg a felső szinten, hanem mint egy rakéta kilövődik az űrbe. A liftből kirepülni, valójában szellemi ejakuláció, melynek során a testet mintegy extázisban, orgazmus-jelenséggel kísérve, kilövellve elhagyja a lélek, de ettől az alsóbb, állatiasabb jellegű részeink megrettennek, hiszen ez az ő halálukat jelentené, és ebből fakad a szorongás.

Olykor nincs a liftnek oldala, teteje, szabadon leng a semmi fölött. Ez utóbbi mutatja, hogy mennyire érzi magát biztonságban az álmodó, miközben az egyik személyiség -és /vagy tudatszintjéről a másikba lép át.