Szexuálisan zaklató főnök

A Facér Csajszitól nem csak arra kaphatsz választ, hogy min tudnak a nők folyamatosan agyalni és miért érzed sokszor úgy, hogy egy gondolattal mindig előtted járnak. Az ő jóvoltából néhány szakmai titkukra is fény derül.

Kedves Facér Csajszi!

Kb. 8 hónappal ezelőtt ismerkedtem meg egy lánnyal. Fél évig minden tökéletes volt, annak ellenére is, hogy a távkapcsolatok nem nagyon szoktak működni. Összeköltözést, eljegyzést tervezgettünk...

Aztán a lányt a főnöke (a munkahelyén) elkezdte elég rendesen zaklatni, folyamatosan hívogatta telefonon is, meg ide-oda. Küldözgetett virágot, smst, drága órát, stb. Egy alkalommal erőszakoskodott is vele. A lány számtalanszor tudatta vele, hogy nem akarja, de ennek ellenére folytatta. Most már úgy néz ki, leállította magát, de nem lehet, hogy túl késő?

Most a lány úgy gondolja, hogy nem tudja felém kimutatni a szeretetét, szerelmét, nem akar nekem fájdalmat okozni ezzel, ezért két hónapja külön vagyunk. Úgy érzi, képtelen párkapcsolatban élni, jobb neki egyedül. Kértem, hogy adjon időt magának, gondolja át, én várok. Azt mondta, talán, de nem tudja, mennyi idő. Ha meggyógyulna a lelke, és másként gondolná, akkor engem hívna, nem akar mást keresni. De ha beszélünk telefonon (ritkán), vagy írunk egymásnak, nem mondja, hogy szeret, nem biztat.

Érdemes várnom rá, vagy csak becsapom magam? Mennyit kell? Hogyan tudja az
ilyen zaklatást egy nő feldolgozni? Fel tudja dolgozni egyáltalán? Én szeretem, és bármit megtennék a boldogságáért! Úgy gondolom, hogy ha szeretek valakit, és velem nem tud boldog lenni, akkor el kell engednem, hogy mással az legyen. De ilyen esetben is igaz ez?

Drága szerelmes fiú!

Bár nem ismerem a kapcsolatotok hátterét, mert a főnöki zaklatáson kívül semmit nem írtál, azért innen kívülről nagyon úgy néz ki, hogy ez a lány már nem akar tőled semmit - a barátságodon kívül.

Kérlek, légy őszinte magadhoz, és vedd észre a jeleket: külön vagytok, ritkán beszéltek telefonon, ilyenkor sem bíztat, nem mondja, hogy szeret. Nyilván, ha rákérdezel, nem fogja azt mondani, hogy "Hagyj békén, nem szeretlek", mert nem akar megbántani téged, és nem is igaz így teljesen. Valószínűleg, hogy szeret téged - mint egy barátot. De már nem szerelemmel, nem szenvedéllyel.

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a főnöki zaklatás csak egy nagyon jó ürügy, ami jó okként szolgál a szakításhoz. Ha valóban annyira összetörné a dolog, akkor vagy kilépne a munahelyéről, vagy rohanna hozzád minden este ezerrel. Olyan lánnyal én még nem találkoztam, aki azért szakított volna a pasijával, mert valaki más zaklatta őt. Ne dőlj be ennek az átlátszó kifogásnak.

Egy kérdés ötlött fel bennem a leveled végén. Nem lehet, hogy a főnöki zaklatás végül célba ért, és a barátnődnek tulajdonképpen tetszik, hogy ennyire meg akarják hódítani?

Gondolokozz el ezen!

Csókollak: a Facér Csajszi