Mikor a barátnőid arról mesélnek, hogy újdonsült kedvesükkel mennyire harmonikus a kapcsolatuk, soha nem veszekednek, attól kezdesz félni, hogy a ti veszekedéseitek arra utalnak, valójában nem is illetek össze. Ám a kisebb-nagyobb nézeteltérések két együtt élő ember között normális, még akkor is, ha azonos habitusú emberekről van szó, pláne, ha még ez is különbözik. Akkor van igazán baj, ha hónapok vagy évek óta együtt éltek, és eddig egyikőtök sem emelte még fel a hangját, vagy nem mondott valami sértőt - ez inkább mutat arra, hogy kapcsolatotok nemhogy nem idilli, de valami komoly gond is van.
Tanulmányok mutatták ki, hogy olyan párok maradnak sokáig együtt, akik képesek megoldani és átlépni nézeteltéréseiket, nem azok, akik között egyáltalán nem fordul elő ilyesmi. Tudatában annak, hogy valami gond felmerül, megbeszélhetővé és megoldhatóvá válik a dolog, megtalálható az a kompromisszumos megoldás, melyet mindketten elfogadtok. Vannak, akik a veszekedést, hangos szóváltást kerülendő, inkább elfojtják az indulataikat. Ilyenkor az elfojtott, egymás iránti düh és elégedetlenség felgyülemlik, ami aláássa a kapcsolatot, és szép lassal elidegenednek egymástól a pár tagjai. Az efféle, konfliktuskerülő pároknak nincs nagy jövőjük, mert a feszültség gyűlik, majd már nem lehet kordában tartani.
Az ellentmondások, szóváltások arra utalnak, hogy őszinték vagytok egymáshoz, nyitottak egymás felé. Amikor pedig már kompromisszumot kötni is megtanultok, egyre nagyobb esélyetek van időtálló kapcsolatot teremteni. El kell érnetek azt, hogy beleérzéssel forduljatok egymás problémái felé: elkerülve a kritikát, egyenes, őszinte beszéddel ez is megvalósítható. Ahelyett például, hogy azt mondanád: "Olyan lusta vagy, soha semmit nem csinálsz!", kérd meg egyenesen, porszívózza ki a lakást, így a sértés is elmarad, kívánságod is teljesülhet.