Hosszas keresgélés után megtalálod azt a férfit, akire mindig is vágytál. Első találkozásotok pillanatától kezdve rengeteg időt töltöttél vele és már sok mindent átéltetek együtt, mégsem találsz benne kivetnivalót. Bemutatod a szüleidnek, el vannak ájulva tőle. Bármikor számíthatsz rá, akármilyen későn végzel is a munkahelyeden, ő megvár. Barátnőid sárgulnak az irigységtől, amikor elmeséled milyen arany életed is van, és még a háztartásban is segít. Pár hónap együttélés után azonban egyszer csak megváltozik minden.
Ő levert, te meg ordítasz
Igaz, hogy rengeteget dolgozik, és így kevesebbet vagytok együtt, de mintha a szabadidőtökben is valahogy más lenne. Kedves veled, de sokszor tűnik levertnek, szótlanak, a mindennapokból lassan kihalnak a megszokott vidám dolgok. Nincsenek közös főzések, alvás előtti hosszú beszélgetések. Először azt gondolod, csupán rossz napja van, de amikor már hetek óta nézed a fancsali képét, eleged lesz. Egy este - pusztán azért, mert nem vitte ki a szemetet - iszonyatos kiabálással tájékoztatod arról, hogy kezd eleged lenni a figyelmetlenségeiből. És akkor olyat látsz, amit addig soha. A szeme megtelik könnyel, halkan bocsánatot kér, és pótolja, amit elfelejtett. Kicsit visszaveszel a stílusodból, és megkérdezed, mi a baj.
Összeomlás
Először nem válaszol, aztán hozzád bújik, és csak azt hajtogatja, ő nem képes semmire, feleslegesnek érzi magát, biztosan neked sem kell már. Az eddig olyan erős, karakteres párod, aki mindig tudta, hogy mire mi a megoldás, most úgy áll előtted, mint egy rakás szerencsétlenség. Földbe gyökerezik a lábad, miközben beléd hasít a felismerés: úristen, a pasid összeomlott.
Talán a gyerekkor tehet mindenről...
Életünk során számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor úgy érezzük, nem vagyunk képesek megbirkózni a mindennapokkal. Dr. Szendi Gábor pszichológus szerint az önértékelési problémák gyökerei a gyermekkorban keresendők. Aki nem kapott a szüleitől elegendő feltétel nélküli szeretet, illetve pozitív visszajelzést, annál gyakran kialakul az az érzés, hogy ő nem elég jó, nem szerethető. "Ezek az emberek minden nap bizonyítani próbálják rátermettségüket mind környezetük, mind saját maguk számára. A baj az, hogy abban a pillanatban, ahogy valami megingás történik az életükben - akár magánéleti, akár szakmai - felszínre tör ez a mindig is bennük bujkáló rejtett hiedelem, hogy ők nem képesek semmire, és elborítja őket az önértékelési krízis."
Mit tegyen a nő?
Hogyan alkalmazkodjunk ahhoz a helyzethez, hogy a férfi, akire felnézünk, egyszer csak nem tudja, hogyan tovább? Éva már átélt hasonló helyzetet a barátjával. Amikor a kedvese munkahelyén leépítések voltak, egyre gyakrabban érezte, hogy Zoli feszült, figyelmetlen, türelmetlen. "Ekkor megkértem, beszéljünk a félelmeiről. Sokszor éjszakákat beszélgettünk, sorra vettük a lehetséges megoldásokat, és biztosítottam róla, nem fog összedőlni a világ, mellette vagyok." Zoli elmondása szerint szerelme támogatása sokat segített neki, és bár valóban elvesztette a munkáját, képes volt újat találni és a kapcsolatukat is sokkal erősebbnek érzi.
Orsi viszont megőrül a nyávogó pasiktól, és teljesen abszurdnak tartja, hogy ő - a nő - vigasztaljon egy férfit csak azért, mert valami nem sikerül neki. "Hanyatt-homlok menekülök, ha a pasimon azt látom, hogy nem képes egy helyzetet megoldani. Az olyan férfi, aki önértékelési problémákkal küzd, mit fog csinálni, ha egyszer már nem csak magunkról, hanem a közös gyerekeinkről kell gondoskodnia?"