Szia!
El sem hiszem hogy írok Neked... Itt vagyok 30 évesen egy odaadó férjjel, akit őszintén imádok, és három gyerekkel. Tényleg minden rendben van velünk.
Aztán jön ez a furcsa érzés a sógorom iránt - akinek szintén van családja. Már hónapok óta az jár a fejemben, hogy milyen lenne vele. Szeretném ha megölelne, megcsókolna. Persze semmi nem történt köztünk, csak jókat dumálunk. Soha nem kockáztatnám a házasságom egy hülye ábránd miatt, és persze egyik szerettemet sem akarom megbántani.
Azt gondoltam, már kinőttem az ilyen fellángolásokból. Mégsem tudom kiverni a fejemből. Szerinted ez normális? Verjem ki a fejemből a családi béke érdekében?
Anna
Kedves Anna!
Én nem mondhatom meg, hogy mit csinálj - maximum a véleményemet mondhatom el a történetedről.
Nem értem miért kellene egy nőnek is kinőnie abból, hogy vonzódjon egy másik férfihoz, még ha férje is van. Azt nem mondom, hogy egyenesen vezet a megcsaláshoz is, de nem kell ezt senkinek se elnyomnia magában. Ez az érzés is valahol a férjhez kapcsolódik, s akár az unalmas szexuális élet fellendüléséhez is vezethet.
Ez tulajdonképpen nem is rossz dolog, igaz?
Azt semmiképp nem tanácsolnám, hogy kezdj ki a sógoroddal, hiszen ez egyfajta családi háborúhoz vezetne. Már ha kiderül...
De szerintem erre igazából nem is lehet olyan nagy szükséged, hiszen az elmondásod szerint te imádod a férjed...
Csókol,
a Facér Pasi