Kedves Facér Pasi!
Tetszenek a válaszaid, és az, hogy reálisan látod a dolgokat, így hát én is megpróbálom. Hátha tudsz segíteni - bár félek hogy fájni fog a válaszod, de kíváncsi vagyok a véleményedre. Elmesélem a történetet nagyon röviden.
Egy éve elkezdtem randizgatni egy sráccal. Eleinte minden szuper volt, találkozgattunk... totál szerelmes lettem. Aztán kiderült, hogy van barátnője, akit nem szeret, csak úgy van neki, de ettől függetlenül folytattuk a kapcsolatunkat.
Aztán idővel egyre ritkábban keresett, és rá kellett jönnöm, hogy nem áll szándékában miattam elhagyni a csaját. Aztán alkalmanként nem tudtam nemet mondani, és nagyon jókat szeretkeztünk, és ezt nem tudjuk abbahagyni azóta sem, bár már ritkán vagyunk együtt. Pedig nem akarom őt, legalábbis nem így.
Én szeretem őt és nem tudom elfeljeteni, és ezért sok mindent eltűrök. Azt állítja belémszeretett tavaly és azóta is imád, de ez nem látszik.Ebből az egészből nem tudok kilépni, mert csak ő érdekel, pedig ez így, ilyen formában nekem nem jó, és csak szenvedek. Szeretnék vele együtt lenni és nem tudom hogy ennek részéről mi az akadálya.
Mondjam el neki, hogy szeretem őt, ha még nem tudná, és csak őt akarom, vagy inkább felejtsem el - de hogyan?
Segítséged előre is köszönöm, szia:
D
Kedves D!
Valóban nem tudok semmi bíztatót mondani. Az ilyen kapcsolatnak semmi jövője. Meg aztán, gondolj bele, hogy miközben olykor veled hetyeg, este egy vadidegennek ugyan azt suttogja, amit neked! És te ennek szalutálsz! Ennek meg mi az értelme?
Olyan lány vagy, aki nem talál magának egy értelmes pasit, aki csak téged szeret? Persze, olykor jó az alkalmi szex, na de ez nem az, hanem egy kapcsolat, egy hazug pasival, aki még ki tudja hány csajt hülyít.
Hagyd a fenébe és keress magadnak egy olyat, aki ennél komolyabb perspektívát mutat.
Csókol,
a Facér Pasi!