Vízben boldog babák

"A vízzel mint titokkal való megismerkedésnek sokféle módja van. Ezek közül az egyik az úszás. Vízből születünk, s nagyrészt vízből is vagyunk. A víz nem tárul föl, a víznek nincsenek titkai; maga a víz a misztérium." (dr. Balázs Zoltán)

A rendszeres babaúszás pozitív hatással van a gyermek testi-szellemi fejlődésére; a hatások megmutatkoznak a keringésben, a tüdőteljesítményben, fokozza az izmok erejét. A gyermek lelki fejlődése pozitív irányba változhat, a szülő-gyermek kapcsolat is erősödik. A gyermek szociális fejlődése és magatartása is kedvezően befolyásolható a korai alkalmazkodás és tisztelettanulás által egy új környezetben. A vízben való mozgás egy korai koordinációs és ügyességi kihívás. A gyermek egyensúlyérzékelése könnyedén fejlődhet a majdnem súlytalan állapotban. Mivel a baba fejlődésének e szakaszában a szárazföldön még nem képes a gravitáció ellenében ilyen jól mozogni, ezért a víz egy ideális közeg számára. A rendszeres babaúszás azonban még egy egész sor más kedvező hatást is előhív:
- tudományos kísérletek kimutatták, hogy a babák mélyebben és nyugodtabban alszanak a testi megterhelés után
- az egyre gyakoribb tartáshibákat megelőzhetjük a babaúszással. A babaúszás a legmegfelelőbb mozgásmód a baba számára életének első évében
- a központi idegrendszert fejlesztjük a rendszeres babaúszással
- a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség fokozódik.

A babaúszás céljai

A babaúszás általános célja a speciális motorikus fejlesztés, a szülő-gyermek kapcsolat emocionális erősítése, a szociális viselkedés javítása és a gyermek pszichikai-fizikai fejlődése. A babaúszás nem teljesítménysport, és nem az úszás mielőbbi megtanulása a cél. Az anyával és/vagy apával történő úszás előterében mindig az öröm áll. A vízi foglalkozások alatt a szülő és a gyermek fontos közös tapasztalatokat gyűjthet a kommunikáció, a bizalom, a szeretetteljes kapcsolattartás terén.

Milyen idős kortól van értelme a babaúszásnak?

A babaúszás kezdő időpontjára vonatkozó tanácsok igen különbözőek. Azonban abban megegyeznek a vélemények, hogy az első életévben elkezdett foglalkozás a leghatékonyabb.

Az első hetek végére a baba köldöke már begyógyul. Ez idő előtt a köldökgyulladás veszélye miatt semmiképpen se vágjunk bele a "babaúszásba"! Amikor a baba már megpróbálja magát egyszerű mimika segítségével kifejezni, és akusztikai ingerekre is reagál hevesebb mozdulatok vagy a fej felemelésének kísérletével, akkor érdemes próbálkozni az első vízhez szoktatási kísérletekkel, otthon, a fürdőkádban. Különböző előkészítő technikákkal: simításokkal, masszázsfogásokkal fokozhatjuk a baba jóérzését. A közös pancsolás az apával vagy az anyával a legcsodálatosabb a baba számára. Tartsd a gyermeket a nagy kádban szorosan magadhoz ölelve, hogy biztonságban és kényelemben érezze magát, a legjobb, ha az öledben ül a gyermek. Az apák számára is különleges élmény egy kis közös fürdés az utóddal. A sok érintés és simogatás intenzív és szeretetteljes apa-gyermek viszonyhoz vezet.

A baba első "úszó" mozdulatait az otthoni fürdőkádban láthatjuk, amelyek mind a vízben, mind a szárazföldön megfelelő fejtartással előhívhatók. Ezek a magzati életben is működő elemi mozgásminták. Ha a vízben a hason fekvő csecsemő arcát megemeljük, a végtagok úszásra emlékeztető mozgást mutatnak, amely a fej víz alá merülésével összerendezett mozgássorrá alakul szemrésnyitással, levegőkifújással kísérve. Jellegzetes az első reflexszerű mozgásoknál a láb mozgása. Jellegében a biciklizésre vagy "békalábtempóra" hasonlít. Az első hónapokban a lábak mozgáskészsége nagyobb, mint a karoké.