Uniós polgárnak is jár szociális ellátás, családtámogatás

Az egészségügyi és szociális törvények uniós csatlakozással összefüggő módosítása többek között érinti a családtámogatásokat, a gyermekvédelmet, a szociális ellátásokat és a fogyatékosok esélyegyenlőségét szabályozó törvényt is.

A módosítás célja elsősorban az, hogy a jogosulti kör meghatározása összhangban legyen az uniós joggal, azaz ellátások ne csak a magyar, hanem az uniós polgároknak is járjanak hazánkban.

Szociális törvény

A szociális törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokra eddig kizárólag a Magyarországon élő magyar állampolgárok, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, a letelepedési engedéllyel rendelkező, valamint a menekültként elismert személyek voltak jogosultak.

A közösségi jog alapján nem elvárás a szociális védelmi rendszerek harmonizációja, e tekintetben a tagállamok szuverenitása biztosított. A jogszabálymódosítás azonban alkalmazza azt az uniós rendelkezést, amely szerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamának munkavállalóként hazánkban tartózkodó polgára és meghatározott hozzátartozója a rászorultságtól függő szociális ellátásokra a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett válik jogosulttá. A törvénymódosítás a jogharmonizációval összefüggő speciális eljárási kérdéseket is szabályozza. Abban az esetben, ha más tagállam illetékes hatóságának bevonása is szükséges valamely szociális ellátásra való jogosultság elbírálásánál, akkor közvetítő szervként a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága lép fel, így az önkormányzati hivatalokra kevesebb speciális szakértelmet igénylő igazgatási feladat hárul.

Családtámogatások

Az úgynevezett univerzális családi ellátásokat (családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) minden olyan EGT állampolgárnak folyósítani kell, akire a közösségi jog személyi hatálya kiterjed (munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák, hontalan, menekült és családtagjai) és megfelel a családtámogatási törvényben előírt egyéb feltételeknek. Ennek megfelelően családtámogatásra jogosultak a Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok, a bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárok és menekültek, valamint azok az EGT állampolgárok, akik munkavállalóként vagy egyéni vállalkozóként vagy ezek családtagjaiként érvényes tartózkodási engedéllyel tartózkodnak hazánkban.

Fontos szabály, hogy anyasági támogatásra csak a Magyarországon tartózkodó munkavállaló, és családtagja jogosult. Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladóan valamelyik tagországban vagy harmadik országban tartózkodik, az anyasági támogatást nem kell exportálni. Ezzel szemben a többi családtámogatást a koordinációs rendeletek szabályai értelmében szükség szerint exportálni kell.

A családi pótlékról, gyermekgondozási segélyről és gyermeknevelési támogatásról első fokon a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága dönt, a másodfokú eljárásra a Magyar Államkincstár illetékes.

Fogyatékosok esélyegyenlősége

A törvény jogharmonizációs módosítása elsősorban a fogyatékossági támogatást érinti. Az eddig hatályos szabályozás értelmében fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgárok, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek voltak jogosultak. Unós csatlakozásunkat követően a támogatás személyi hatálya az EGT államok jogszerűen Magyarország területén tartózkodó polgáraira is kiterjed. A támogatás megállapítására első fokon a magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi Igazgatósága, Budapesten a pest Megyei területi Igazgatóság illetékes.

Gyermekvédelem

A személyi kör ugyanúgy kibővült a jogszerűen hazánkban tartózkodó uniós állampolgárokkal, mint a családtámogatások esetében, emellett lényeges változás az is, hogy a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, óvoda), lehetőleg úgy kell megoldani, hogy az igazodjon a szülők munkarendjéhez.