Az első variáció szerint összevonnák a családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a családi adókedvezmény forrásául szolgáló költségvetési forrásokat, s az új családipótlék-jellegű támogatást a ráeső adóval együtt, bruttósítva folyósítanák. Így minden gyermeket nevelő szülő támogatást kapna, de a jövedelmével fordított arányban. Az új családi pótlék két részből állna: egyrészt a gyermekenként fix összegű alapellátásból, a másik részét azonban csak bizonyos feltételek esetén (például a gyermek meghatározott életkoráig, vagy egyedülálló szülőnek) folyósítanák.
A másik változat a hatályos rendszert korrigálná. Eszerint megmaradna a családi adókedvezmény, a családi pótlék és a gyermekvédelmi támogatás is, emellett bevezetnének egy új támogatási formát. Ez a juttatás adómentes, béren kívüli természetbeni juttatás lenne, amelyet a munkáltató térítene meg a családi pótlékra jogosult szülő számára gyermekenként és havonta a mindenkori minimálbér meghatározott százalékában. A juttatás a számlával igazolható kiadások megtérítésére szolgál. Ilyen lehet például a bölcsődei, óvodai díj, az iskolai étkezés, a ruha és a tankönyv ára. A munkáltató az APEH-től igényelhetné vissza a számlával igazolt költségeket. Ezzel a megoldással a munkáltatók érdekeltté válnának a kiskorú gyermeket nevelők foglalkoztatásában. Ez a megoldás szakemberek számításai szerint évi 10-15 milliárd forinttal kerülne többe a költségvetésnek.