Dél-francia hangulat Budapest környékén

A tisztán, korrekten kezelt falak tört fehér tónusúak, nem erőltették a színezést. A neutrálisan tiszta terekben inkább a tárgyak színesek, így a koloritok nagyobb erővel bírnak. Azért mégis van az épület szerkezetében egy példaértékű probléma megoldás. Néhány fontos funkciót - mint a cirkó, a tusoló, a két beépített szekrény - sikerült egy tömbbe úgy beépíteni, hogy az a legkevesebb helyet foglaljon el, másrészt egy falra épülő, minden helyiségből más szolgálatot ellátó rendszert képezzen.

A fürdőszoba kialakítása legalább annyi kreativitásról tanúskodik, mint a többi helyiségé. Szellemisége nem a top designra épít. Az egyszerűség, a kézművesség, az esetlegesség éppúgy mottója lehetne e helyiségnek, mint az a vezérlő elv, miszerint itt talált tárgyak éppúgy helyet kaptak, mint újak. Az emberi melegség sugárzik abból a gyönyörű régi parasztasztalból, amely itt és most mosdóként funkcionál, mészkőlap tetővel, melybe utólag vágták bele a kagylót. Egy régi bontott lábas kádat úgy építettek körbe, hogy még egy padkára is telt, melyen párnák kínálkoznak csábítva az elidőzésre. A fal unalmát képkeretek bontják meg, tükör, és élénk szárazvirág-koszorú.

Az előszoba éke is egy talált tárgy. Fáig visszamaratott, nyers felületű régi almárium, melyet a háziak falfülkével tiszteltek meg. Így olyan, mintha ide született volna, holott belevágta már az idő a barázdáit. Örök ifjoncként üdíti a szemet és őrzi mindazt, amit fiókjaiba tömnek.

A konyhában nem épített bútort találunk, hanem a lábazat van egyedileg kialakítva, melyre aztán jól illeszkedik a kereskedelemben kapható szekrény elem sor. Az ajtók azonban egyediek és itt is van néhány főszereplő, mint például az oszlop, melyet Kriszta saját tervezésű csempéivel dekorált. Több helyen alkalmazza színátfolyásos, illetve kézzel festett burkolólapjait, de kedveli a hasonlóan kialakított szekrénygombokat is, apró fiók nyitó-elemeket. Ezek az apró, hamisítatlan részletek, melyek a legegyszerűbb bútoroknak is arcot rajzolnak.

A textilek rusztikusak, csíkos len- és kenderanyagok élénk színekben vagy a maguk szürkeségében simulnak bele a térbe. A matracok huzataként jól ismert csíkos vászon, Kriszta kedvenc kárpitja. Máshol eltakarják, nála igen meghatározó. A csíkos, kockás, virágos gyakran egy térben is jól alkalmazható, ahogy itt is teljes harmóniában szerepelnek együtt. A gyerekszobák pasztell vidámsága nem rí ki az egyébként is derűs házbelsőben.

A nappali tágas, fénnyel körbe vett, tiszta üveg. Ez a hozzáépített rész. Itt már félig a kertben vagyunk. A kint és bent játékossága a színeknél is üdítőbben hat az emberre. Ahogy körül fut az ember szeme a tágas fénnyel teli tereken, több dolog is eszébe jut. A becsben tartott talált tárgyak olyan méltósággal vannak jelen, mintha a házat köréjük építették volna. Így a régi nem avíttá, hanem sokat megélt valóságdarabbá változott. Ez talán egy kicsit a provance megfejtése is: a természetes anyagok szépen öregszenek és egymásra rakódva, patinás rétegekben halmozzák föl az időt. És ettől csak egyre szebbek lesznek.