Görög kincsek otthona

Vágólapra másolva!

A házaspár otthonában felhalmozott értékes gyűjtemény egy része használati tárgyakból áll, jórészt olyanokból, melyek a két nép közös kultúrájának emlékei. Otthonuk mégsem vált fülledt levegőjű múzeummá, a tárgyak beépültek az ott élők életébe.

Talán furcsa, de a családban a hölgy az, aki cigarettás dobozok után kutatott éveken át. Gyönyörű szelencéket mutat, melyeken istennők, mitológiai jelenetek láthatók.

A XIX. század végén Alexandriában, Kairóban élt görögök jórészt dohánygyártással foglalkoztak. Számosz szigetén is volt egy híres dohánygyártó vállalat, amely 1934-36 között számos díjat kapott. Az egyiptomi kirendeltségeknek szintén görög tulajdonosaik voltak - minderről megannyi színes doboz tanúskodik. Filigrán képek, finom, míves írás, melyekből sorozatok gyűjthetők, akár a bélyegekből. Az újabb darabok utáni csábító vágy persze elcsalta a ház asszonyát a bolhapiacra, régiségboltba, pincébe, padlásra. A gyűjtemény ma sem teljes. Az ilyesmit nem lehet befejezni, csak abbahagyni...

Festmények láthatók mindenütt. A forrás kimeríthetetlen, hiszen a görög művészet és tudomány mint az egyetemes kultúra része, igen hamar klasszikussá vált, a világ minden táján megihlette a festőket, szobrászokat. Édes Gyula Orfeusza a mitológiából idéz, komoly dokumentum értékű gróf Forrai Iván görög szabadságharcosokról készített akvarellje. Georgios Tzortzoglou szentendrei festő az athéni színházról és az Akropoliszról festett képei színvilágukkal megtörik a mitológiai témájú rézkarcok végtelen sorát.

Rézkarc az is, ami a budapesti görög ortodox templomot ábrázolja. Ez nyomban fölveti a kérdést: mikortól élnek görögök Magyarországon? A XVIII. századtól már tudunk róluk: Szinasz Georg báró személyében a görögök pénzt adtak a Lánchíd megépítéséhez és a Tisza szabályozásához is.

A dolgozószoba főleg a családfő kincseit rejti a ház emeleti, egyik legcsendesebb zugában. Térképek borítják a falakat, a könyvgyűjtemény a szalonban kezdődött, de idáig felér. Különös könyvritkaságokat lapozhatunk. Görög-latin nyelvű Hippokratész filozófiai műve, mely mindössze tenyérnyi nagyságú, és amelyet 1606-ban adtak ki Velencében. A család büszkesége egy képeslapgyűjtemény Patraszból. A városka az attasé szülőhelye, amely jelentős kereskedelmi központ volt, összekötötte Görögországot Olaszországgal.