Pápay József

Meddig elegendőek Földünk kőolaj és földgáz készletei?Szénhidrogén termelés a 21. században

Kőolaj és földgáz - napjaink legfontosabb energiahordozói
A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez - jelen ismereteink szerint - biztosan így is marad a 21. század közepéig. Nagy a valószínűsége, hogy az évszázad végére sem tűnnek el teljesen az energiapiacról, bár jelentőségük talán kicsit csökkenni fog. Mivel ez a két energiahordozó ilyen központi szerepet tölt be életünkben fontos ismernünk a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult - egész világot behálózó - szállítási rendszereket, ezzel elősegítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

I. Az energia szerepe
Nem is gondolnánk, hogy milyen mértékben függ mai társadalmunk, a fejlett civilizáció az energiahordozóktól, illetve az ezekből termelt energiától, az áramtól vagy a gépjárművek által használt üzemanyagoktól. Napjainkban hatalmas mennyiségekben fogyasztjuk a nem megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagot és elektromos áramot.

II. Szénhidrogéntelepek felkutatása
A primer energiahordozókból kitermelt energia életünkben betöltött jelentős szerepe fontossá teszi, hogy tudjuk, hogyan keletkeznek és hogyan jutunk hozzá az energiahordozókhoz.

III. A csapdák
A csapdák olyan geológiai képződmények, amelyek megakadályozzák a kőolaj és a földgáz felszínre jutását. A csapdáknak köszönhetően halmozódtak fel bizonyos területeken a primer energiahordozók, amelyek kiaknázásával tud jelenlegi társadalmunk működni.

IV. Szénhidrogéntelepek kitermelésének módszerei
Az energiahordozók hatékony kitermelése érdekében sok technológiai megoldás született a múltban és születik manapság is. A kitermelés gazdaságosságát befolyásolják a technológiai fejlesztések és az energiahordozó világpiaci ára, amit az befolyásol, hogy a fogyasztók mekkora összeget hajlandók megfizetni.

V. Kőolaj- és földgáztelepek kitermelési módszerei
Jelenleg egyre fontosabb szerepet töltenek be a technológiai újítások, amelyek lehetővé teszik a ma még nem gazdaságos energiahordozók kitermelését. Ezek közé tartoznak az olajhomok, olajpala és a gázhidrát is. Ha kitermelésük kifizetődővé válik, akkor néhány évtizedre megoldódik a világ energiagondja.

VI. Szénhidrogén készletek nagysága
A rövid- és hosszútávú energiapolitika tervezése érdekében fontos tudnunk, hogy mekkora készletek állnak még rendelkezésünkre, amit kiaknázhatunk. A még fel nem fedezett energiahordozók megbecsülésével sokak foglalkoznak, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérően. Vannak pesszimista, kevésbé pesszimista és optimista becslések is.

VII. Olaj- és gázkészletek földrajzi elhelyezkedése, valamint a termelőkapacitások földrajzi eloszlása
A rendelkezésünkre álló kőolaj- és földgázkészletek mennyisége mellett fontos információ a készletek földrajzi elhelyezkedése is. Az egyes földrészeken található készleteket a termelőkapacitással szokták jellemezni. Ezt az értéket az adott földrész fogyasztási mennyiségével összevetve megállapítható, hogy mely földrészek szorulnak behozatalra és mely régiók adják el a többletként kitermelt energiahordozót.

VIII. A szállítás módja és a jelenlegi útvonalak
A világ kitermelhető energiahordozó készlete nem a fogyasztásnak megfelelő mennyiségben található az adott területen, ezért hosszú évek folyamán kialakultak jellemző szállítási útvonalak a termelő és a fogyasztó országok között.

IX. Szénhidrogének kitermelésének várható üteme a 21. században
Mivel napjainkban elsősorban nem megújuló energiaforrások felhasználásával állítjuk elő az életünkhöz szükséges energiát, a jövőben ezeknek a készleteknek jelentős fogyása, kimerülése várható. A jövőben meg fognak változni az energiatermelési módszereink. A különböző módon előállított energia százalékos eloszlását több cég, személy igyekszik megbecsülni.

X. A kőolaj és földgáz árának várható alakulása
A kőolaj és a földgáz árát befolyásolják a rendelkezésre álló szénhidrogén készletek, az igények, a tulajdon és a politikai viszonyok. A technika fejlődésével a jövőben kiaknázhatóak lesznek olyan telepek, amely ma még nem gazdaságos, ez is befolyásolja majd az ár alakulását.

XI. A várható kitermelési ütemek becslése
A kőolaj és a földgáz kitermelésének várható ütemének megbecslésével többen foglalkoznak. A jövőbeni valós kitermelés természetesen függ majd a fogyasztás alakulásától és a felfedezésre váró telepeken talált készletek mennyiségétől.

XII. Energia- és geopolitika
Az energia- és geopolitika világpolitikai kérdés. Mindenki igyekszik az energiaforrásokat saját számára biztosítani. Ezért az egyes országok között jelentős érdekellentétek, feszültségek alakulhatnak ki, amelyek megoldása nem egyszerű feladat.

Tovább