James Holden dolgozott már szinte az összes fontos kiadónak. Saját számai és remixei jelentek meg a Bedrock, a Positiva, a Perfecto és a Deviant gondozásában, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Legutóbbi saját száma, a Nothing, melynek újrakevert változatát Julie Thompson vokálja dobja fel, már saját labeljénél, a Border Communitynél jelent meg.
Az EQ label Balance sorozatának első darabját Sean Quinn mixelte, a másodikat Kasey Taylor, a harmadikat Bill Hamel, a negyediket pedig Phil K. Utóbbi tracklistáját böngészve találunk egy régen keresett és ritka darabot: a Led Zeppelin (!) egyik számát keverte át Prince Quick Mix (PQM), ennek egy újabb remixe hallható az albumon. (Ha valakinek esetleg megvan ez és/vagy az eredeti, azonnal jelentkezzen, jutalom fejében.)
Ezzel meg is érkeztünk a 005-ös darabhoz. Miután meghallgattam az első cédéjét, két napig nem cseréltem lemezt. James Holden valami igazán nagyot alkotott - a mix az első perctől az utolsóig tökéletes. Ennek ellenére nem ajánlható mindenkinek. Azoknak, akik csak a progresszívbulikon hallott stílust szeretik, nem biztos, hogy tetszik. A lemez inkább olyanoknak való, akik nem csak egy-egy partyn kerülnek a stílushoz.
Már az első percekben hallható, hogy itt valami más, valami különleges készülődik - a lemez hangzásvilága teljesen egyedi, nyoma sincs az átlagos progresszívmixeken hallott hangoknak, stílusoknak. Nincsenek különösebb tempóváltások, végig nyugodt, de magával ragadó ritmusokat és dallamokat hallunk.
Az sem mondható, hogy egy-egy sláger lenne a mix húzódarabja, hiszen összesen egy, a klubokban is gyakran játszott track van az albumon, a PQM You Are Sleeping-je, de ez is egy alig ismert változatban.
A lemez csúcspontja Nathan Fake Outhouse-jának végletekig nyújtott verziója - James Holden a Fluffy Mixnek nevezett lassú, zongoradallamokkal telített verzióra keveri rá az eredeti mixet, ami egy klubosabb hangzású verzió, majd következik a Fortdax trackje, melyről első hallásra szinte nem is lehet tudni, hogy ez most egy új szám vagy még mindig az Outhouse. Ezután már nincs hova javítani a mix színvonalát - következik a fokozatos levezetés, ahol az utolsó track ismét tökéletes választás.
A második lemez első trackje azonnal egy eléggé kaotikus hangzásvilágba visz, ami egy kicsit hirtelen jön az első lemez nyugodt hangulata után. Ez a mix további részében is megmarad, de néhol kiegészül az első lemezre jellemző dallamokkal, csilingelésekkel, zongorabetétekkel. A Balance sorozat hatodik darabját Anthony Pappa fogja mixelni, kíváncsian várjuk!
Lazók Rómeó
EQ, 2003