Az Exit fesztivált először 2001-ben rendezték meg az újvidéki egyetem lelkes fiataljai a péterváradi erődben, akkor még - ahogy a szervezők fogalmaznak - "szerény körülmények" között. Mára ennek a szerénységnek nyoma sincs, profizmusnak, jól szervezettségnek viszont igen.
Az, hogy a fesztiválnak mára mekkora hordereje lett, persze nem abból látszik, hogy az erőd felé vezető úton végig üdítő-, sör- és pólóárusok sorakoznak, vagy abból, hogy 2004-ig összesen mintegy háromezer újságíró és hatszázezer néző látogatta, és még csak nem is abból, hogy az idén a négy nap alatt a húsz helyszínen több mint kétszáz fellépő vonult fel, hanem abból, hogy mára a politika is tényezőként kezeli a rendezvényt.
A főszervezőket néhány héttel a fesztivál kezdete előtt letartóztatták - innen, messziről úgy tűnik, mondvacsinált okokból. A piszkos anyagiak mellett ez valószínűleg azért történt és azért a szerb elnökválasztások finisében, hogy megmutassák a lakosságnak: márpedig itt nem lesz többé olyan fesztivál, amely "megszentségteleníti a szerb értékeket" és amely "a narkósok és a sátánisták" gyülekezete. (Ilyen mondatokért persze nem kell a szomszédba menni...)
Ezúton nyugtatunk meg mindenkit: egyetlen sátánistával sem találkoztunk, és bár láttunk néhány fiatalt, akiknek nagyobb volt a pupillája, mint a Big Ben, ez úgy tűnik, sem őket magukat, sem az újonnan megválasztott köztársasági elnököt, Boris Tadicot nem zavarta. Sőt, ő volt olyan kedves, hogy ebben a viharos politikai helyzetben még a fesztivált is megnyitotta. 1-0 ide.