Ezt megúszta Kenny - Howie B a hajón

Méretét tekintve igen tisztességes tömeg gyűlt össze az A38-on szombat este: kósza dán-holland szakos egyetemisták, popsztárok és mindenki más, akinek akadt kétezer forintja Marcelre, Senára és Howie B-re.

A rakparton diszkréten kannásborozgató helyiek és a Zöld Pardont még mindig sirató lassan eszmélők között átvágva, tizenegy óra körül közelítettük meg az állóhajót, majd érkezésünk után meglepetten vettük tudomásul: vagyunk egy páran. Sokan voltak, akiket láthatólag az Őszi Fesztivál programfüzete csábított ki egy üveg drága vörösbor és egy meleg kandalló mellől, de persze akadtak olyanok is, akik mindig ott vannak az A38-on, talán még szenteste is.

A velős, szociológiailag megalapozott gyorselemzés után azonnal be is vetettük magunkat a tánctérre, és még jobban meglepődtünk: sehol sem láttuk a kamaszlányhangú mc-t.

Marcel ugyanis végül Sena nélkül abszolválta a fellépését, amit - szégyen-gyalázat a részünkről - nem sajnáltunk annyira: a Good Looking ifjú titánja önmaga is elég volt, hogy felkészítse a nagyérdeműt Godfather, azaz Howie B muzsikáira. Az igazsághoz hozzátartozik, a túlságosan is a hiphop felé hajló pillanatokat a büfében vészeltük át, ahol Ali B augusztusi, ugyanitt elhangzott szettje szólt.

Marcel mindenesetre maga is érezte, hogy tud valamit: szettje vége felé annyit integetett a táncolóknak, hogy egész kellemes Club Rotation-hangulatunk támadt, bár ebben az is közrejátszott, hogy a hátunk mögött ténfergő társaság leghangosabb tagja perceként küldte melegebb éghajlatra a magyart, és követelte Howie B-t. Rajta kívül figyelmesek lettünk az ugyancsak az akciórádiuszunkban csörgő Bauxitra (Belga), Zságer Balázsra (Zagar) és egy srácra, aki úgy nézett ki, mint Krisz Rudi, de valószínűleg nem ő volt.

Fotó: t.d.

A külsőségek terén sem lehetett ok a panaszra: a vetítés több hagyományos és egy erősen háromszög formájú vásznon, illetve kis monitorokon ment, a fellépőkhöz méltó minőségben. Arra a kérdésre azonban, hogy mit keresett a színpadon egy körülbelül húsz centiméter magas Kenny-figura (South Park), talán csak maga a díszlettervező tudná a választ.

Howard Bernstein (micsoda név egy zenésznek!) fél kettőkor vette át a vaskerekeket Marceltől. A skót rendkívül változatosan muzsikált: lágy és kemény breakeket egyaránt felrakott, valahogy a lemezjátszón landolt a Deep Dish Flashdance-ének Meat Katie-átirata is. Csak az nem táncolt, aki már képtelen volt megkülönböztetni a lábait a kezeitől.

Elektro- és breakbeat-elemeket vegyítve, hatásos másfél órát produkált a glasgow-i producer, aki így rendesen meglepte a magyar közönséget zenei szelekciójával. Három körül Palotai Papa intrózott már, kissé továbbgondolva a Howie által kijelölt zenei irányt, mi pedig próbáltuk megfejteni, hogy van-e köze egymáshoz Sena eltűnésének és Kenny babának.

k. m., t. d.

Howie B, A38, Elektronikuszene.hu, Budapesti Őszi Fesztivál, 2004. október 23.
Marcel, Howie B, Palotai