Erká, a zsírrágó - hallgass breakhouse-mixet tőle!

A magyar lemezlovasszakkör tán legismertebb testvérpárosának idősebbik fele, Erká mesél dj-karrierje kezdeti nehézségeiről, a Jailhouse-ról, de még különös mániájáról, a zsírrágásról is. Elárulta, öccse mutatott neki először house-zenét, amit eleinte nem nagyon komált. Ma már előszeretettel vásárol ilyen lemezeket is, hogy egy nem várt pillanatban a lemezjátszótű alá csempéssze. Erká-interjúportré és hallgatható breakhouse-mix tőle.

Hogyan akadtál az elektronikus tánczene hálójába?
- A zeneimádat első tünetei már általánosban jelentkeztek nálam, de közben kimentem Angliába tanulni, ekkor a zenélés szünetelt. Miután visszatértem, megint az együttesemmel bandázgattam. Akkoriban meghallgattam mindenféle zenét, rockot, hiphopot, bigbeatet, még jungle-t is, csak lehet éppen nem tudtam, hogy az jungle. Jártunk a haverjaimmal hardcore-koncertekre és Tilos-partykra is. Aztán '97-ben a szüleimtől megkaptuk a Jailhouse-t, ahol akkoriban még leginkább csak koncertek voltak. Abban az időben ez nagy lehetőségnek számított, nem kellett sok minden, csak pár rács meg hangfal. Akkortájt vásároltam először lemezeket, eleinte jazzyhouse-t, Irma-kiadványokat, de legfőképpen dzsesszt. Dj-zni még később kezdtem. Miután a drum'n'bass elkezdődött a Jailhouse-ban, és lett lemezjátszó, 2000 környékén kezdtünk csak el öcsémmel, Midlow-val játszani. Eleinte voltak furcsaságok, neki én mutattam drum'n'basst, ő meg house-t nekem, és először egyikünknek sem tetszett a másik zenéje, de érdekes módon végül mégis azt kezdtük el játszani.

Innen egyenes út vezetett a Nowsoundig?
- Sok évi nulla embernek való játszás után jött a Nowsound, amit 2000 óta futtatunk közösen. Eleinte csak drum'n'bass ment, ami ugye akkor indult be Magyarországon; először a Bladerunnaz gründolt bulikat, egy évvel előttünk. Akkoriban a break még nem volt sehol, én mégis azt pakoltam, aztán a home-os korszakban időnként a Nowsoundok elején-végén játszottam a kisteremben, már ha volt rá alkalmam, mert a szervezés ezt sokáig hátráltatta. Lassan tudtam csak így elérni valamit, most meg már divat a break, de már a house is kezd azzá válni. Ki érti ezt... Most ott tartunk, hogy ha valahol akarok mást is játszani, akkor nagyon el kell találni, mert ha rosszkor erőltetek valamit, akkor nem sok nyitottságot tapasztalok.

Hogyan lettél "zsírrágó"?
- Két éve vágtunk bele a Chew the Fat! sorozatba, mivel már rég akartunk valami mást a drum'n'bass mellett, így eleinte együtt ment a Fat! a Nowsounddal. Sokat gondolkoztunk, hogy kiket hozzunk el, és mivel tetszett az akkor ötéves Fat! kiadó tevékenysége, felvettem velük a kapcsolatot. Megkérdeztem, nem akarnak-e eljönni hozzánk játszani, ami odáig fajult, hogy egyből rezidencia lettünk. Úgy gondoltam, jó összeállni egy olyan brigáddal, amely régóta csinál bulikat Angliában. Elindítottuk a Chew The Fat!-et, szerencsére működött, attól fogva tudtam több embernek játszani.

Miért változtattátok idén a Chew the Fat!-et Nowsound Breaksre?
- Hosszú történet, a lényege annyi, hogy rájöttünk, nem hívhatjuk meg minden hónapban Paul Arnoldot, meg pénz sem volt mindig két külföldi lemezlovasra. Így egy idő után Paul úgy érezte, mi csak használjuk a Fat! nevét, mi meg úgy, hogy ismertté tettük a nevet ebben az országban, de szerintem még a környéken is. Ebben maradtunk, de nem vesztünk össze, Arnold novemberben jön hozzánk, az idén nyolcéves Fat! turnéja keretében.