My Dance sorozat második darabját is a beinduló nyárba dobta bele a kiadó. Ismét az előző hónapok legnagyobb dance-slágereit gyűjtötték össze, tehát a koncepció nem változott. A lemezborító viszont igen. A tavalyi élénk-narancssárga-alapon-hangfal után idén a szivárvány színeiben játszik a borító háttere. Ez utalhat arra, hogy idén egy még sokszínűbb válogatást sikerült összehozni.
A borítóra jól rímel Bob Sinclair fütyülős vébészáma, a Love Generation. Igen, a szivárványos szerelem és boldogság vigyorog ránk, ha a kezünkbe vesszük a cédét, hát még ha berakjuk a lejátszóba. A címlap közepén egy régi kommunista címerekre, vagy inkább egy dicsőséges babérkoszorúra emlékeztető logó, egy köralakú búzafonat, melynek közepét sarló és kalapács helyett, egy my felirat tölti ki. Ezt szuggerálja: "enyém a szerelem, enyém a nyár, enyém a bugi, úgy is, mint tánc".
A címer alatt nagy betűkkel a cím: My Dance 2. A CLS tehát nem árul zsákbamacskát és az erős felvezető hármas sorozatot végig hallgatva (Deep Dish: Dreams, Bob Sinclair: Love Generation, Uniting Nations: Ai No Corrida) sem változik ez a vélemény. Ha hozzávesszük, hogy Aaron Smith Dancin-je és a koszorús müncheni producerkettős, Milk&Sugar legújabb slágere, a Jazzebel is a gyűjtemény része, menten mosolyra fakadunk.
Jókedvünket tovább növeli, hogy a válogatás nem győzi hangsúlyozni: nyár van. Szerepel rajta Aurora Summer Son című száma, Dave Spoon Sunrise-ja, erre feleselve meg Axwell Watch the Sunrise-a. Utóbbi előadó nemcsak a felkelő Nap bámulására szólít, de másik a kompilációban szereplő számában azt is megmondja hogyan - hát együtt. A Together-t stílszerűen nem egymagában jegyzi, hanem a talján Ingrossóval közösen.
A kompiláció nem fukarkodik a női vokállal sem. A Deep Dish-számban például Stevie Nicks döngicsél lágyan, a Uniting Nation aztán a diszkórobbanás díváit idézi. Az album néhány helyén egyébként is viszonthalljuk a nyolcvanas éveket, úgy látszik, csak a hónaljkutyákat hagyták a múlt században tulajdonosaik.
A hirtelen hangulatváltások válogatásán persze erotikusan sóhajtozó hölgyek is perzselik a kedélyeket, közéjük tartozik a Late Night Alumni énekesnője is, miközben üres utcákról énekel. Meg kell említeni a Flat Packet is, aki megmutatja Axel Rose-nak, hogy szól a szakállas Guns'n'Roses-sláger, a Sweet Child of Mine a diszkóban.
A cédé mindössze három számban marad adós a női énekhanggal. Ilyen Bob Sinclair már említett darabja, de a jamaikai művészúr füttyszava sok mindenért kárpótol. A jónevű Fancesco Farfa Acidazzo-ja instrumentális track, akárcsak Pakito Living on Video-ja is, amely sanszosan a nyár klubhimnusza lesz. A My Dance első kiadványa magyar blokkal fejeződött be, ez ezúttal lemaradt a cédéről, de cserébe a Milk&Sugaré a záródal.