Ibizai hatások Tiësto új mixalbumán

Tiësto legsikeresebb mixsorozatának új, hatodik része az Ibiza alcímet kapta - a trance-mágusra hallhatóan hatással volt a sziget hangulata, az album ugyanis jóval lágyabbra, dallamosabbra sikerült, mint az előző két rész. A Housemusic.hu kritikája.

Alapvető változás, hogy Tiësto szakított a lassan minden mixlemezére jellemző és kissé unalmassá váló szerkesztési elvvel, miszerint az egyes cédé dallamos, lassabb, míg a kettes klubos, pörgősebb.

Ezúttal a két lemez tempója közel megegyezik, és mindkét mixre jutott néhány vokális, fülbemászó track, illetve néhány húzósabb, keményebb alapot tartalmazó trance-darab is.

Az egyes lemez a szokásos tengermorajlással indul, majd következik egy kellemes felvezető szám - eddig rendben. Harmadik számként megérkezik az első vokális track egy szép női hanggal, de sajnos ennél többet nem nyújt a zene, és a következő számok is inkább elsiklanak a hallgató füle mellett. Kellemes, de semmi átütő.

Legközelebb a hetedik szám érdemel említést, ami viszont igazán remek darab Jessica Jacobs hangjával és Max Graham zenei segítségével. Szépséghiba, hogy a cédén a Tell Me valójában már a hatos szám közben elkezdődik, kissé érthetetlen, hogy a számváltást miért a szöveg kezdetéhez illesztették - ez persze a mixet egyben hallgatva nem okoz problémát.

Ezután megint kicsit "leül" a lemez pár szám erejéig, majd érkezik Julie Thompson és elénekli az egyes lemez - és talán az egész album - legjobb dalát Somewhere Inside of Me címmel. Az előadó Allure álnevet használ, de ez bizony egy Tiësto-projekt.

Tiësto már korábban felismerte Julie Thompson tehetségét, legutóbbi szerzői albumán (Elements of Life) is megénekeltette nem is rossz eredménnyel, ez a szám azonban kategóriákkal jobban sikerült - tökéletes darab.

Tiësto a Syma Csarnokban

Szerencsére innen már nincs hiba a mixben, a következő három szám jól eltalált levezetés, kellemes vokálokkal, nyugodt dallamokkal, szép keverésekkel. A tizenhármas Lonely egy újabb gyöngyszem, gyönyörű vokállal és dallammal, remélhetjük, hogy Gita Bakradze, azaz Alanah hangját nem itt hallhattuk utoljára. Így a döcögős kezdés ellenére erősen pozitív érzéssel kezdhetünk neki a kettes lemeznek.