Féltucatot ünnepelnek a magyar gótok

Az LD50 fogalom hat éve kezdett beépülni a szubkulturális köztudatba. A sokrétű közösségi oldal életéről beszélgettünk Damage főszerkesztővel, annak apropóján, hogy az LD50.hu hatodik születésnapját november 10-én ünnepli a Kék Yukban, az Angelspit vendégszereplésével.

Az elmúlt hat évben az LD50 nevű közösség a semmiből megteremtett egy szcénát. A fekete ruhák és a sötét tónusú zenék miatt gyakran félreértelmezett "gótoknak" már a stílus nyugati térnyerése idején megvoltak a maguk hazai szórakozóhelyei, az évek során azonban a nemzetközi színtéren olyan változások mentek végbe a gót-rock, az ipari metál és az elektronikus zenék házassága révén, amelyek nálunk már lényegesen kevesebb befogadóra találtak - mégis ezen a vonalon indult el az LD50.

Az olyan zenei kereszteződések, mint az elektronikus alapokkal megtámogatott indusztriális metál, vagy a nyolcvanas évek szintipop-hangzását agresszív négynegyedekkel és a horrorfilmek hangulatával feketére színező terror-EBM, egészen marginális műfajokat kreáltak. A sötét hangulatú zenék és bulik egyébként sem a tömegeknek szólnak, ráadásul az egyszerre elektronikus és gitárzenékkel az alternatív műfajok kedvelői sem mindig tudnak mit kezdeni. A torzított gitár és a döngölő alap befogadásához nagy nyitottság kell.

Az LD50 blognak indult, mára közösségi oldallá, party-iránytűvé és buliszervező csapattá fejlődött. "Nincsenek olyan közösségi oldalak, ahol a meg nem értett, deviáns fiatalok ilyen sűrűségben fordulnának elő" - jegyzi meg Damage. "Pont amiatt, hogy az LD50 kulturális kaméleon, nem lehet pontosan megmondani, milyen szubkultúrát képvisel. Korábban a cyberpunk és a gót/dark kultúrkört célozta meg, aztán felkaroltuk az ipari metál iránt rajongókat, és folyamatosan érkeztek az underground elektronikus zenék kedvelői".

Az oldalt hat éve, november 10-én indította Damage. "Egyedül, írtam, fotóztam, terveztem az oldalt. A kezdeti időszak után csatlakozott Anthea, akinek dizájnját máig többezren nézik naponta, illetve Heptoid, aki a kódért volt felelős. GabK-vel kezdtük a modellfotózást, aztán egyre többen kerültek be a holdudvarba. Később sokan rájöttek, hogy nonprofit szájtnak dolgozni nem kifizetődő, és amikor a Marco Polóban szervezett bulink után a gót vonaltól az elektronikus stílusok felé mozdultunk el, szintén vesztettünk embereket" - emlékszik vissza.

Az LD50 életének alakulása azonban nem csak egy szűk kör fejlődéstörténete, elvégre nem egy kezdeményezés kapott szárnyra innen indulva. "Az Art Macabre horrorperformansz-csapat a Kollektíva-bulijainkon lépett fel először, de egyik mellékprojektünk az angol nyelvű The Dose PDF-magazin is, amely nagyon jó kritikákat kapott a külhoni cyberpunk és ipari körökben" - mondja Damage.

Persze fejlődés és eredmények ide vagy oda, nehéz nem belátni, hogy az LD50 által képviselt stílusok ma Magyarországon jóformán teljesen ismeretlenek a szélesebb közönség számára. Damage ennek ellenére így összegez: "Hat év kemény munkával, a közösségépítés előnyeinek és árnyoldalainak megtapasztalásával sem bántam meg, hogy üzleti célok nélkül igyekeztem kulturális missziót végezni."

Az évek során rengeteg bulihoz és közösségi megmozduláshoz adta nevét az LD50, de a legnagyobb visszhangja a Kollektíva sorozatnak volt. A hatodik születésnap alkalmából éppen a tizedik Kollektívát rendezik meg, a dupla jubileum speciális vendége pedig az Angelspit nevű formáció lesz. A nemzetközi szcéna egyik legerősebb új hangja megjelenésében és zenéjében egyaránt hitelesen adja vissza a cyberpunk kultúra életérzését. A Berlinből érkező ausztrál zenekar az óbudai Kék Yukban ad koncertet.

Lesz egyéb látni- és hallgatnivaló is: még az ausztrál duó előtt lép színpadra a hazai Servo.Hatred és V.E.N., és egy új performansszal jelentkezik a korábban említett Art Macabre csoport. Feltűnnek az LD50-bulik szokásos rezidensei is egy-egy dj-szett erejéig, így többek között Estee, Liquid, Sis és Ninth, valamint búcsúszettel készül a közösség egyik legkedveltebb dj-je, a Franciaországból hazalátogató Hatemachina.

vcs