Kislexikon

Angström
Spektroszkópiai, mikrofizikai távolságegység, 1 Angström = 10^-10 m, a XIX. századi svéd spektroszkópus, Anders Jonas Angström nevéből.

barionikus anyag, barionok
Eredetileg az elemi részecskék egy családja, ezek összefoglaló neve. Környezetünkben a proton és a neutron tartozik e családba. Az asztrofizikában azonban egyre inkább ide sorolnak minden anyagfajtát, mely képes elektromágneses sugárzást kibocsátani (elektron, proton, atommagok). Bővebben lásd Horváth Zalán előadásában!

CCD
Charged Coupled Device: töltés-csatolt eszköz. A modern csillagászati fényképezés nélkülözhetetlen eszköze. Egy fényérzékeny chip, segítségével a felületén található képpontokban detektált fény intenzitás közvetlenül elektromos töltéssel arányos jellé alakítható, amely számítógéppel feldolgozható.

Cepheidák
A változó csillagok egy típusa. Viszonylag nagy tömegű fényes szuperóriás csillagok, néhány nap, hét periódussal változnak (klasszikus Cepheidák). Egy kisebb csoportot alkotnak az ún. II. populációs Cepheidák: kis tömegű, valamivel halványabb változó csillagok. Periódusidejük a klasszikus Cepheidákhoz hasonló.

fényév
A csillagászati távolságmérés egyik egysége: az a távolság, amit vákuumban a fény egy év alatt megtesz. Megközelítőleg 9,46×10¹² km.

galaxis
Csillagváros, Univerzum-sziget: megfigyelések alapján a csillagok nem egyenletesen oszlanak el a Világegyetemben, hanem csoportokba törmörülve találhatók. Egy-egy galaxis sok millió vagy milliárd csillagot is tartalmazhat. Saját galaxisunk a Tejút.

gravitációs lencse
Nagy tömegű, kiterjedt objektum, amely képes a mellette elhaladó fény pályáját elhajlítani és azt optikai lencséhez hasonlóan fókuszálni. Ilyen módon távoli, halvány objektumok fénye is észlelhetővé válik.

Hubble Deep Field (HDF)
A Hubble Űrtávcső által készített egyik híres felvétel. Elkészítése során az égbolt egy látszólag üres, sötét tartományát fényképezték hosszú ideig. Ennek eredményeképpen a korai Univerzum addig nem látott, legkorábbi régiói tárultak fel előttünk.

Ia típusú szupernovák (SN Ia)
A szupernova-robbanások egy speciális típusa. Kettős csillagrendszerekben következik be, jellemzője, hogy a színképe nem tartalmazza a hidrogénre jellemző spektrumvonalakat. Érdekességük, hogy a robbanás mindig egy kritikus tömeg elérésekor történik, emiatt a kisugárzott fényteljesítmény hasonló nagyságú. Ez utóbbi tulajdonság miatt alkalmasak standard gyertyának.

kvazár
Eredetileg quasar vagy QSO, quasi-stellar object. Csillagnak (pontszerűnek) látszó távoli, extragalaktikus objektumok, az eddig megfigyelt legtávolabbi objektumok. Egyelőre vitatott a távoli, fiatal galaxisokkal való azonosíthatóságuk.

multiverzum
A Valóság egy lehetséges elképzelése természettudományos szemmel. Lényege, hogy nem egy Univerzum létezik, hanem egymástól függetlenül több különböző Világegyetem jöhet létre, amelyek azonban nincsenek kapcsolatban egymással, és amelyekben eltérő természeti törvények érvényesülhetnek.

neutrínó
Elemi részecske, elméleti feltételezések és megfigyelések alapján csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt. Nagy számban keletkeznek szupernova-robbanások során. Bővebben lásd Horváth Zalán előadásában!

Ősrobbanás
Az eddigi legelfogadottabb elmélet a Világegyetem keletkezésére az Ősrobbanás elmélete. Az elnevezés arra utal, hogy a megfigyelt extragalaktikus objektumok távolodnak egymástól, vagyis időben visszakövetve útjukat egy szingulárisan kicsiny tartományból származnak.

parallaxis
Egy test pozíciójának szögeltolódása, midőn különböző térbeli pontokból figyelik meg. Csillagok esetében a parallaxis az az ívmásodpercben kifejezett szög, amelynek a kétszerese a Föld pálya két átellenes pontjából végzett megfigyeléskor tapasztalható pozíció-eltolódás. A csillagparallaxis tehát az a szög, amely alatt az átlagos Föld-Nap távolság a csillagról nézve látszik. Ezért a földi megfigyelő számára a csillag az égbolton zárt pályát ír le.

parsec (pc)
A csillagászati távolságmérés egyik egysége, 1 pc = 3,26 fényév = 3,09×10¹³ km. Szokásos többszörösei: 1 kpc = 1000 pc, 1 Mpc = 1000 kpc és az 1 Gpc = 1000 Mpc.

pulzáció
A csillagok periodikus méretváltoztatása, felfúvódása, majd összehúzódása. Szélsőséges esetekben a pulzáció lehet nagyon gyors, illetve nagyon nagymértékű, a folyamatot a fényesség megváltozása kíséri. (Néha egyes csillagok képesek más színképosztályokba átlépni ilyen módon).

RR Lyrae típusú csillagok
A változó csillagok egy típusa. Néhány óra periódussal változó, általában kis tömegű, fehér óriáscsillagok.

sötét anyag
Nem világító anyagi összetevő, amely azonban gravitációs hatása révén befolyásolja a megfigyelhető objektumok pályáit. Éppen ez utóbbi hatása miatt következtetnek létezésére.

sötét energia
A megfigyelt gyorsulva táguló Univerzum mozgásáért felelős anyag- vagy energiakomponens. Jelenleg az eredetileg Einstein által javasolt, majd elvetett kozmológiai állandó hatásával azonosítják.

spektrum
Színkép, a fényforrásokból érkező fény felbontható az azt összetevő színekre. A csillagászatban rendkívül hasznos információforrás, mivel a spektrumban meglevő, hiányzó vagy éppen eltorzult tartományok betekintést nyújtanak a fény keletkezési helyén uralkodó fizikai körülményekbe.

standard gyertya
Azon csillagászati objektumok vagy jelenségek összefoglaló neve, amelyek esetében nem csak a Földön megfigyelt látszólagos fényesség határozható meg, hanem az abszolút fényességük is. Emiatt jól alkalmazhatók távolság meghatározásra.

távolságlétra
A csillagászatban használatos, egymásra épülő, egymást hitelesítő távolság mérésre alkalmas módszerek összefoglaló neve. Az elnevezés onnan ered, hogy az egyes módszerek a létra fokaihoz hasonlóan követik egymást, ilyen módon mindig felhasználva a korábbi mérési módszer eredményeit.

Univerzum
A Világegyetem. Szűkebb értelemben (belátható Univerzum) azt a térbeli tartományt jelenti, amelyet vizsgálni tudunk: vagyis Világegyetemünk azon részét, ahonnan keletkezése óta a véges sebességgel terjedő fény eljuthatott hozzánk.

vöröseltolódás
Nagy távolságú objektumok színképében található jellegzetesség: a földi körülmények között megfigyelt kémiai elemekre jellemző vonalak eltolódnak a vörösebb tartomány felé. Ennek oka, hogy a forrás távolodik tőlünk, illetve hogy a fény egy táguló Világegyetemen keresztül jut el hozzánk.