Homokozó a Nagyszínpad előtt

Kilométeres sorok a pénztárnál, tömegesen partraszálló és hadállásaikat kiépítő szigetlakók és mindjárt felejthetetlen koncertek, továbbá megdöbbentő mennyiségű homok a Nagyszínpad előtt - ez röviden a Sziget első napjának mérlege.

Az első napra jellemzően nehézkes volt a bejutás a Hajógyári-szigetre, hiszen a nulladik napon tábort vert külföldiek mellett most váltották ki legtöbben hetijegyeiket, ennek megfelelően igen sokat voltak kénytelen várni, amíg eljuthattak a kasszáig, és végre a csuklójukra kerülhetett a sárga (vagy napijegy esetén zöld) karszalag.

Onnantól kezdve már nem volt több zűr, a megszokott kép fogadta a Szigetre érkezőket: iszonyatos gyalogosforgalom a főbb utakon, már az első nap délutánjára lerészegedett gimnazisták, és még viszonylag korrekt higiénikus állapotok.

Ami a fellépőket illeti, a Nagyszínpad előtt délután meglehetősen sok idősebb ex-punk vonult fel, akik a Sex Pistols volt basszusgitárosára és dalszerzőjére, Glen Matlockra és zenekarára voltak kíváncsiak. Ők megkapták a két Pistols-klasszikust (Pretty Vacant, Anarchy In The UK), mellettük pedig tisztességes brit retro rockzene - nem ez volt a Sziget legemlékezetesebb koncertje, de nyitánynak megtette.

Utánuk következett a Therapy?, akik egy időben nálunk is meglehetősen népszerűek voltak, most viszont többen is csodálkoztak, hogy Andy Cairns és bandája még egyáltalán élnek. A kétkedők aztán rendesen megkapták a magukét, és a Nagyszínpad előtti homokban álldogáló közönség a nap ereszkedésével arányosan élénkült fel. Apropó, homok: mindenkit meglepett a szervezők újítása, és bizony eleinte szokatlan volt a bokáig süppedő homok a koncertek közben, de a végére már nem figyelt erre senki - kérdés persze, hogy a beígért hétvégi esők után milyen lesz az állaga.

Az északírek után a Quimby volt az első magyar zenekar, amely idén a Nagyszínpadra lépett, és addigra már tekintélyes méretű közönség nézte őket végig, és az együttes koncertjeit gyakran látogatók szerint a maximumot hozták ki magukból Kiss Tibiék, akikről az utánuk következő fő attrakció Franz Ferdinand énekese, Alex Kapranos is elismerően szólt. Lehet persze, hogy ez annak az udvariaskodásnak volt a része, melynek keretében vagy tíz magyar kifejezést, sőt mondatot szólt a közönséghez, bár rosszmájú megjegyzések szerint ezt megspórolhatta volna, hiszen a Franzra várók között többségben voltak a külföldiek.

Azzal tisztában voltunk, hogy túl sok újat nem fognak mutatni tavalyhoz képest - lévén akkor már készen volt az új lemez, melyről akkor is játszottak dalokat -, de azért beépült egy-két új szám is a repertoárba (például az azóta született kislemezdal, az L.Wells), melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy sokkal több volt az improvizáció, a szóló, és a legtöbb dal jóval hosszabb és változatosabb volt az eredeti verziónál. Ez nem minden esetben tűnt szerencsésnek, mindenesetre a koncert második felére sikerült végleg elkapnia a fonalat a skót zenekarnak, és ismét hasonló őrület kezdődött a tánctéren, mint tavaly. A ráadásban aztán végképp mindent beleadtak, volt ott minden törzsi ritmusoktól kezdve profin egymásba átúsztatott számokon át a közönség között rohangáló gitárosokig, előtte pedig Kapranos rappelve mutatta be a zenekart. A Franz Ferdinand valószínűleg tehát komolyan élvezhette a tavalyi koncertet is, most is felszabadultan és energikusan játszottak, és még rosszindulattal sem lehetett unott hakninak nevezni a műsorukat.

Franz Ferdinand és Robert Plant - klikk a képekért!

Persze más színpadokon is volt élet: a szuperprodukciókon túl az egyik legnagyobb koncertélményt a tamil származású Susheela Raman nyújtotta a Világzenei Színpadon. A Sziget felett lassan lebukó nappal tökéletes egységet alkotott andalító, hangulatában olykor indiai bluesba, olykor nagyvárosi himnuszokba hajló zenéje, melyet egyszerűségében, természetességében megkapó színpadkép egészített ki: egy érett, magabiztos nőt láthattunk tornacsukában, aki nem foglalkozott különösképpen azzal, hogy produkciója hogy mutat, egyszerűen énekelt és suttogott, és ez pont elég volt.

Szokatlanul rövid átállást követően a már szinte tiszteletbeli magyarnak számító Boban Markovic és népes rezesbandája következett, ennek kapcsán pedig újra bizonyítást nyert a tény, miszerint a Tankcsapdán kívül talán a balkáni romazene a legbiztosabb befektetés a Szigeten. A balkándiszkó persze a kötelező Bubamará-val jutott a csúcspontra, ekkora már a Dalmát Pincéig ért a közönség, mely szinte egy emberként rúgta le a cipőjét és perdült táncra. A koncert után viszont szinte a teljes hallgatóság lecserélődött: Markovic közönségének döntő többsége nem volt nyitott Robert Plantra, a Led Zeppelin egykori énekesének rajongói pedig láthatóan időre érkeztek, és nem csak ott ragadtak a Világzenei Színpadnál. A majdnem másfél órát játszó rocklegenda a várakozásoknak megfelelően Led Zeppelin-átiratokat játszott zenekarával - kissé halkabban, bluesosabban, akusztikusabban a megszokottnál. Helyenként még törzsi ritmusokat is belecsempésztek a zenébe (ha már világzeneként harangozták be), de Plant még 58 évesen is megmutatta, hogy akár ennél energikusabb előadásra is képes lenne.

Az első nap "aggasztóan sok" epilepsziás roham nehezítette a munkálatokat - közölte az MTI-vel az óbudai fesztivál első napjának végén, szerda éjszaka a megarendezvény egészségügyi stábjának vezetője: "Az első nap kellemetlen meglepetése számunkra az aggasztóan sok epilepsziás roham miatt behozott fiatal esete volt. Éjfélig öt embert is kezeltünk, a múlt évben összesen alig volt ennyi" - mondta Szeles Géza.

A tavalyi stábnál félszáz emberrel nagyobb létszámú - mintegy 400 fős - mentős különítmény vezetője "aggályosnak" tartja azt, hogy néhányan azért nem szedik be a gyógyszereiket, mert inni szeretnének a rendezvényen, így azonban rohamaik támadhatnak.

Az igazságügyi orvosszakértőként is ismert doktor az MTI érdeklődésére a 2006-os Sziget újdonságairól elmondta: számos technikai újítás - például fejlettebb adó-vevő készülékek - mellett egy motoros gyors beavatkozó egység is a szigetlakók biztonságát szolgálja, valamint végre melegvizes kézmosás is segíti a sterilizációt az orvosi bázison.

A legnagyobb sztárok számára felállított Nagyszínpad - a rendezvénynek egyik legforgalmasabb helyszíne - szomszédságában kialakított orvosi bázis mellett még két helyen van ambulancia, így a Hajógyári-sziget északi részénél lévő kempingnél és a csónakháznál is biztosítanak sürgősségi ellátást - mondta Szeles Géza.

A 400 fős stáb három műszakban, járőrökkel és szakszemélyzettel és a tavalyi évinél egy mentőautóval többel, összesen hat járművel áll készenlétben a nap 24 órájában - tette hozzá a doktor.

A Sziget-összefoglaló nem lehet teljes a Partyarénában és környékén történtek ismertetése nélkül. Az első nap house-t hallottunk Roger Sanchezzel, a Medúzában meg törteket Al-Hacával, később Palotaival és Cadikkal. A Romasátorban a lakodalmas reggae-t dj Scratchytől kaptuk, korábban pedig a Ladánybene 27 idézte Jamaicát a Wan2-színpadon. Sziget-nyitónap partystáknak itt!