Nabokovot gazdag képzeletvilága, lendületes, kísérletező formanyelve, bonyolult cselekményvezetése miatt a huszadik század legnagyobb írói között tartják számon. Hírhedt botrányregénye, a Lolita óriási hatással volt a második világháború utáni modern irodalomra: a szerelem új, kötetlen megjelenítése nem csak a korábban tabunak számító témák előtt nyitott utat, a szexualitáson keresztül lehetségessé tette a társadalmi konvenciók és erkölcsi értékrend hiányában megzavarodott posztmodern ember lelkiállapotának pontosabb ábrázolását is.
Nabokov annak a képzeletbeli írói iskolának volt oszlopos tagja, melyet Henry Miller készített elő, s melynek hagyományait a kortárs irodalomban Philip Roth képviseli.
Az író fia, Dmitrij Nabokov közel harminc évig nem nyúlt apja befejezetlen munkájához, most azonban elérkezettnek látja az időt arra, hogy könyv alakban is megjelenjen a regény.
"Nem volt erőnk apánk végakaratát teljesíteni. Ha megsemmisítenénk, senki soha nem olvashatná el. Másrészt viszont nem tudom, hogy örömet szereznék-e apámnak a mű publikálásával. Talán keveset írt belőle ahhoz, hogy teljes képet lehessen alkotni róla. Elképzelhető, hogy jobb megoldás lenne odaadni egy egyetemi könyvtárnak, előbb-utóbb azonban így is publikálná valaki. Akkor jobb, ha ezt most tesszük meg, az én irányításommal" - nyilatkozta nemrég Nabokov fia egy milánói napilapnak.
A befejezetlen regényről keletkezése óta tud a kortárs irodalom, a Laura eredetijé-nek történetét azonban senki nem ismeri. Erről az író fia is csak sejtelmesen nyilatkozott: "Laura eredetije egy nő, aki a regény világában él. A regény különböző optikákból, különböző helyzetekből nézi őt, és valamennyire az az őrület is megtalálható benne, ami apám legtöbb művének szereplőit jellemzi. Erről a könyvről vagy mindent el kell mondani, vagy semmit. Metaforái nagyon eredetiek, a könyv a próza költészete."