A Budavári Labirintus titkai

A budapesti folklór több mendemondát keringet arról, hogy mit takarhatnak az Alagút oldalába vájt vaskapuk. Egyesek szellőzőcsatornákat képzelnek a leláncolt rácsok mögé, mások a megszálló német hadsereg titkos, eddig feltáratlan alagútrendszerét sejtik ott, de akadnak olyanok is, akik úgy vélik: a budai vár mélye egy bunkert rejt, amit még a Horthy-rendszer alatt építettek, és amely ma is tökéletesen felszerelt. Az igazság ennél sokkal prózaibb, de legalább olyan érdekes, mint bármelyik a fenti városi legendák közül.

A Vár gyomrában húzódó barlangrendszerről szóló történeteknek annyi valós alapjuk azért van, hogy az alagutakat a hidegháborús időszakban valóban használták titkos katonai objektumként, de ne szaladjunk ennyire előre az időben. A labirintus eredete kevésbé romantikus természetű, járatait igazából a természet erői formálták.

A Budai-hegység laza, mészkőből és márgából álló talajában könnyen utat talált a víz, ez formált barlangokat a Várhegy alá. Buda első lakosai hamar ráébredtek, hogy a pazar kilátás mellé az akkor még nem létező burzsoázia jegyében borospince is dukál: kitalicskázták a földet és az agyagos sarat, a különálló föld alatti üregek ekkor alakultak egységes labirintussá.

A barlangrendszer egy része ma is látogatható, a Budavári Labirintus bejárata az Úri utcából, illetve a Lovas út felől nyílik. Egykor itt kapott helyet az első magyar panoptikum, a szép emlékű Linda-sorozat egyik epizódjában még Bodrogi Gyula is kergette itt a maffiózókat. A föld alatti klímának, a magas páratartalomnak és az állandó nedvességnek köszönhetően történelmünk nagyjai sajnos szépen lassan rothadásnak indultak, ruhájuk szertefoszlott, kartonpapírból készült bábuik péppé áztak: a panoptikum 1996-ban bezárt.

Azóta több állandó kiállításnak ad otthont a barlangrendszer: az őskori labirintus a leghíresebb európai barlangfestmények másolatait mutatja be, a történelmi labirintus a hunok népvándorlásától kezdve egészen a középkor alkonyáig tekint végig népünk történelmén, a más-világi labirintusban pedig egy elképzelt civilizáció használati tárgyainak lenyomatait láthatjuk.

A kiállításoknál azonban sokkal érdekesebb, ha tárlatvezetőnket kezdjük el faggatni a labirintus múltjáról. Mind megtudtuk, a barlangokat már az ősember is használta, a járatokat aztán IV. Béla uralkodása alatt a Budai Vár első polgárai kezdték mesterségesen átalakítani. A legenda szerint a vár védői a föld alatt hadialakzatot is tudtak cserélni, de a romlandó élelmiszereket és értékesebb tulajdonaikat is itt tárolták.

A labirintus közben egyre rosszabb állapotba került, a tizenkilencedik század vége felé több helyen be is szakadtak az utak a barlangok felett. Ezért az önkormányzat elrendelte, hogy töltsék fel a járatokat, a Várhegyben húzódó alagútrendszerről sok évre el is feledkeztek.