Macskadrog és Ufólia

Európát és az Egyesült Államokat többek között az különbözteti meg egymástól, hogy a jenkik a gagyigyártásban is következetesen a csúcsra törnek. A fröccsentett műanyagot, a parádés neonszíneket és a funkcionalitás mellőzését láthatóan ők is kedvelik, mindezt azonban a kellően agresszív marketing mézes-mázas burkába csomagolva el tudják feledtetni vásárlóikkal. A Közlekedési Múzeumban szeptember 24-ig nyitva tartó Trend Expo 2004 kiállítás az elmúlt évek legkevésbé használható tárgyait szemlézi, jótékonyan gondolva azokra is, akik nem tudják, mit kezdjenek az üvegvisszaváltásból megmaradt apróval.

Merthogy a némileg fellengzősen Trend Expóra keresztelt tárlat jellemzően filléres fogyasztási cikkekből válogat, s a tárgyak meglepően hosszúra nyúlt listáját végignézve - közel 140 tételre rúg a gyűjtemény - a rendezőelvről a következőt mondhatjuk: kizárólag olyan - egyébként teljesen hétköznapi - termékeket láthatunk, melyek eredeti - egyébként teljesen egyszerű - rendeltetésüket minimum részlegesen, de inkább teljesen elveszítették.

Ha valóban ennyi kívánalom összegzi a jövő fogyasztói társadalmának nagyban vázolt trendjeit, akkor óriási a baj. Ha viszont a Trend Expo egy nagy részben az Egyesült Államoknak, kisebb részben pedig önmagunknak dobott fricska, akkor elég megfogadnunk, hogy ezentúl minden tisztálkodási szertartásunkat kizárólag mosószappannal fogjuk letudni, és a kizökkent időről is elfeledkezhetünk.

Miért indokolt, hogy kétségbeessünk egy olyan világ láttán, ahol Kaméleon süti színezi ki a reggeleket, ahol az ébredés után megszokott schwarz helyett szirup formájában visszük be szervezetünkbe az életmentő koffeint, ahol alma és citromízű a gatyagumink, és ahol a rágógumi sem pusztán rágógumi, hanem egyben savlekötő? Mert ez a világ nem egy Vonnegut elméjéből előpattant abszurd utópia, hanem a tengerentúl válasza a lehangoló mindennapokra.

A kiállításon az ejtette a legnagyobb érvágást, hogy az ötletgazdák vakon elrobogtak egy meglehetősen kelet-európai viselkedésforma mellett. Miszerint bár mi is majszoljuk a gyorséttermek puffasztott szendvicseit, alapvetően még mindig erős szkepticizmussal viseltetünk a nyugat ópiuma iránt. Kíváncsi lennék, hogy hányan kapnak az alkalmon, hogy kedvenc négylábújukat import Macskadroggal ("A hetedik mennyországba szeretnéd repíteni kedvencedet? A Macskadroggal kábító buborékokat fújhatsz a kis szőrmök pofijába. De csak óvatosan az adagolással, a macska-elvonót még nem találták fel!") - kábítsák, vagy akár Eddmegfüzettel ("Megeszem a füzetem, ha ez igaz! Pedig az, hiszen ennek a jegyzetfüzetnek a lapjai burgonyakeményítőből, vízből, és zöldségolajból készültek. A tollakban ételfesték van, így nyugodtan rajzolhatsz velük a papírra. Hamm!") varázsolják elviselhetőbbé gyermekük számára az iskolakezdést.

Colego fogkefe

Pedig ezek a kiállítási tárgyak csak látszólag értéktelenek. Az olyan termékek, mint a Bűzűző ("Méghogy az evés nem jelent megoldást problémáinkra?! Napi egy Bűzűző tabletta, és búcsút mondhatsz mindenféle testszagnak - beleértve a rossz leheletet, hónalj-, nemiszerv- és lábszagot. Mire vársz hát? Edd magad illatosra!"), az Ufólia ("Az Ufóliában még a legegyszerűbb vajas zsemle is földöntúlinak tűnik. A színes csomagolóanyag sejtelmes külsőt kölcsönöz uzsonnánknak. Ezt a szendvicset biztosan nem meri majd senki elkunyerálni."), a Mobil pita ("Arra sincs időd, hogy gyorsétteremben egyél? A mobil pitát akár séta közben is megeheted. Csak arra vigyázz, ki ne nézzék a szádból a falatot az utcán!") szinte mindent elárulnak az amerikaiak mostanában egyre többet taglalt táplálkozási szokásairól, kicsinyes szorongásaik okairól, de olyan aktuálpolitikai kérdéseket feszegető tárgyakkal is szembetalálkozhatunk, mint amilyen a Hazafi gabonapehely ("Az igazi hazafiak nemzeties dobozból eszik még a reggelit is. A csomagoláson az amerikai sas és zászló díszeleg. Kíváncsian várjuk, hogy mikor dobják piacra a dobozhoz illő amerikai zászló mintás pizsamát...").

Hát mit mondhatnánk még? Mi is.

Trend Expo 2004, Közlekedési Múzeum, nyitva szeptember 24-ig.