Mielőtt élőben is belehelyezkednénk a régészek - vagy ha úgy tetszik sírrablók - romantikusnak gondolt szerepébe, nem árt, ha tájékozódunk is, hogy tulajdonképp milyen sírkamrát készülünk feltárni - avagy kirabolni.
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban február 28-ig látható kiállítás falfestményei a koreai Három Állam korából (i. e. 57 - i. sz. 668), közülük a legészakibb és legprosperálóbb királyság, Kogurja területéről származnak. Mivel Korea e régmúlt századaiból kevés tárgyi emlék maradt fenn, a kultúrtörténeti kutatások legfőbb forrásául a régészet és a sírfeltárások szolgálnak; a Három Állam korát ezért "Régi Sírok Korának" is nevezik. A festészeten és a sírépítészeten túl a viselettörténetre, a tárgykultúrára, a történelmi kapcsolatokra - a kínai, illetve az észak-ázsiai szomszédos népek kultúrájának kölcsönös hatásaira - is fényt derítő Kogurja-kori sírfestészet jelentőségét mutatja, hogy a Kogurja falfestményes sírokat az UNESCO nemrégiben a világörökség részévé nyilvánította.
A Phenjantól - a mai Észak-Korea fővárosától - nagyjából 120 kilométerre délre, a mai Hwánghe-tartomány Ánák járásában található sírt 1949-ben, földmunkák végzése közben fedezték fel. Terjedelmében és felépítésében a legnagyobb a feltárt több sírkamrás, falfestményes Kogurja sírok között, amely a Kínából i. sz. 336-ban kegyvesztettként elmenekült Tongszu generális és felesége temetkezési helyéül szolgált. A szerkezete és díszítettsége miatt modellértékűnek számító sír kőtáblákból épült falait körben festmények borítják, melyek a generálist és generálisnét, udvartartásukat, annak mindennapi tevékenységeit, valamint a generálist kísérő impozáns felvonulási menetet ábrázolják.
A kiállításon a sír eredeti méretű makettját állították ki, ebben láthatóak a sírfestmények mérethű másolatai. Ily módon egyszerre elevenedik fel az ókori Korea sírépítészete és sírfestészete, de a festményeken keresztül a korszak előkelőinek mindennapi életébe és egy távoli civilizáció halotti kultuszának sajátos világába is bepillantást nyerhetünk.
Ököristálló |
A kiállítást folyamatosan a témához kapcsolódó programok kísérik, december 7-én például Bolyongtam a Föld nevű bolygón címmel Husz Mariann számol be húszévnyi utazásának történetéről. December 19-én pedig általános iskolás korú gyermekeket tanítanak a hagyományos koreai legyezők készítési és csomózási technikáira.
Sír - Élet - Kép - Koreai sírfestmények a IV. századból. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (VI., Andrássy út 103.), 2005. február 28-ig.