Ahogy a koreográfia alcíme - Credo Hysterica - is sejteni engedi, Frenák a női léleknek azzal az oldalával ismerkedik a darabban, mely a férfiak számára rendszerint feltáratlan, de legalábbis megmagyarázhatatlan marad. A titkos, valahonnan mégis ismerős, sőt sokszor zavarbaejtően leleplező mozdulatokból egy olyan téma épül fel, mely mindkét nem számára a hétköznapok öntudatlan, észrevétlen, mégis létező momentumait idézi: láthatóvá válnak azok a gesztusok, melyeket csak a periférián, leginkább azonban egyáltalán nem észlelünk.
A Csajok szerkezetében és motívumaiban is kapcsolódik párdarabjához, a két hónappal ezelőtt szintén újból bemutatott Fiúk-hoz, akár utóbbi folytatásaként vagy második felvonásaként is lehet értelmezni. A Fiúk utolsó jeleneteinek egyikében megjelenő parabolaantenna-szerű "kád" a Csajok-ban már meghatározó és visszatérő elemmé válik, a metafora itt bomlik ki igazán, így nemcsak a Csajok jelentéstartalmát gazdagítja, a visszautaláson keresztül az előző koreográfiát is újraértelmezi.
A szerkezeti hasonlóság legszembetűnőbb jele azonban mindenekelőtt a táncosok száma: mindkét darabban 3+1 szereplő van a színen. Sokszor három táncos fogalmazza meg ugyanannak valóságnak három arcát, a negyediket pedig többnyire mind szerepe, mind pedig viselete elválasztja a másik háromtól. Ez a +1 táncos akkor is ellenponttá válik, amikor a másik három, vagyis a teljes ember, "nincs meg".
Frenák Pál ebben a darabjában is tudatosan és következetesen lemond mindenféle narrativitásról és lekerekítettségről. Amit a színpadon látunk, nem törekszik állásfoglalásra, még kevésbé ítéletre vagy ítélkezésre. Egész egyszerűen egy tökéletességre törekvő vallomást látunk a nőről, az emberről.
Frenák Pál Társulat: Csajok (Credo Hysterica). Trafó (IX., Liliom u. 41.), december 10-12., 20.00. Belépő: 1500 Ft