A Műcsarnok Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállítása miatt már a nyitást követő napon, 2004. december 17-én is hosszú sorok kígyóztak a Hősök terén, és az érdeklődés ezt követően csak tovább fokozódott. A tárlat végül mintegy két és fél hónapos nyitvatartás után évtizedek óta nem tapasztalt rekordnézettséggel zárult, összesen 300 028 érdeklődő látogatta meg.
A rendkívüli érdeklődés ellenére a kiállításra való bejutás sem volt túl bonyolult, ehhez nagyban hozzájárult, hogy idén először elővételben vásárolható, meghatározott időre szóló jegyeket is lehetett váltani, akár az internetes jegyvásárlási rendszeren keresztül is.
Az eredményekről a kiállítás zárófogadásán elismerően szólt a Mesterművek magyarországi bemutatását kezdeményező francia kormány képviseletében köszöntőt mondó Philippe Zeller, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete is. Zeller elmondta, hogy a látogatottsági adatok elképzeléseiket messze felülmúlták, és a mostani kiállítás sikere alapján Magyarországon hamarosan újabb olyan jelentős művészeti programok jöhetnek létre, amelyek francia állami támogatást élveznek majd.
A kiállítás kiemelkedő eredményei közé tartozik az is, hogy összesen mintegy 40 ezer diák tekintette meg, az országos népszerűsítő kampány hatására pedig szokatlanul nagyszámú vidéki látogató is érkezett a Műcsarnokba, sokszor különbuszokon, sőt, különvonatokon.
A több mint 20 francia múzeum - köztük olyan neves intézmények, mint a Pompidou Központ, a Louvre, a Musée d'Orsay vagy a párizsi Picasso Múzeum - gyűjteményéből válogató kiállítás az eredeti koncepció szerint a fény és árnyék szerint közelítve mutatja be az utóbbi négy évszázad francia festőinek munkáit. A Mesterművek elsősorban egy retrospektív gyűjtemény, mely a XVII. századig visszamenőleg a francia festészet csúcspontjait és legjelentősebb alkotásait hivatott bemutatni. Ehhez képest a fény és árnyék együttese már csak finomjáték, hozzáadott érték egy olyan gyűjteményhez, mely a maga nemében amúgy is egyedülálló.
"A Műcsarnok és a hazai művészeti élet számára egyaránt számos szempontból rendkívüli jelentőségű a most bezárt kiállítás eredménye, hiszen az nemcsak a Műcsarnok mint Magyarország egyik legfontosabb kiállítóhelye presztízsét és ismertségét növelte, hanem megerősítette abba vetett hitünket is, hogy Magyarország a jelentős kultúrafogyasztó nemzetek közé tartozik, és megalapozta annak reményét, hogy intézményeinkben a jövőben megnövekedett érdeklődés kísérheti majd a képzőművészeti programokat, így például a kortárs művészek műveiből rendezett kiállításainkat is" - nyilatkozta Fabényi Julia, a Műcsarnok főigazgatója.