Sopronban a Stereo MC's is fellép

Végre megvan a soproni Volt fesztivál sztárfellépője, bár a legtöbben bizonyára a pár héttel ezelőtt bejelentett Thievery Corporation duójával is örömmel kiegyeztek volna. A szervezők azonban idén nem hagyták, hogy egy olyan csapat előtt boruljon le a közönség, amely egyelőre még hezitál az underground és a fősodor között. Inkább elhoztak egy érinthetetlen, de megújhodásra is hajlamos klasszikust: július 8-án nagyszínpadon a brit Stereo MC's.

A szigetország talán máig legsikeresebb hip-hop csapatának rövid pályaképét böngészve szinte felzubog bennünk a szimpátia: a Stereo MC's-ben mindenki, aki már lemondott a könnyűzenéről, megtalálhatja a személyes hősét. Rob Birch és zenekara kellően veterán, épp megfelelő mértékben független, mindemellett pedig képes arra, hogy a befolyó jogdíjakból könnyedén eltartson egy egész osztálynyi lemezproducert - és azok népes családját.

Ha a kilencvenes évek hajnalán nem csak a fejünket ráztuk a Connected slágereire, hanem a szövegekre is odafigyeltünk egy kicsit, rájöhetünk: az együttes mélyen megveti azt a konzumkultúrát, amelyben él. Ez egyébként a frontember attitűdjéből is kikövetkeztethető: a koncertjein rendszerint gyakorlónadrágban és háromnegyedes zubbonyban izzadó Rob Birch egyrészt viharos lendülettel pusztítja önmagát, másrészt általában el is mondja, hogy a fülünkre akasztott Ray Ban mögé azért ajánlott mást is bújtatni, mint a fogyasztói öntudatunkat.

Mindez persze rongylelkűségnek is hathat a részükről, hiszen a Connected-et akár az ideális fogyasztói társadalom himnuszává is megtehetnénk, annyi reklámnak volt már a háttérzenéje. Ugyanakkor a csapat képes volt arra, hogy a korán jött jólétet szerzetesi magányra, majd az új évezred legkoszosabb, legrozsdásabb lemezére váltsa. Konkrétabban: az 1992-ben megjelent Connected után az együttes turnézott még egyet a U2-val, átvette a Brit Awardsot, majd kortársaihoz hasonlóan (vajon mi lehet Stakka Bóval?) eltűnt a színtérről, hogy a 2001-es Deep Down and Dirty-ig vissza se térjen. Ez a lemez pedig épp olyan, mint a címére rímelő asszociációk: alulról, a mélyből feltörő nyers erőt hordoz magában.

Külön érdemes megjegyezni, hogy a Stereo MC's azon kevés hip-hop bandák egyike - bár ez a kategória nyilván kicsit szűkös számukra -, amelyik élő hangszerekkel kíséri magát, erről az utolsó album lemezbemutató turnéján, 2001-ben, majd a rákövetkező évben a Szigeten is meggyőződhettünk. Rob Birch kapaszkodását a mikrofonba rendszerint három fekete lány ugrabugrája egészíti ki, nos, ők lennének a vokálfelelősök. Így négyesben kifejezettnek dühösnek hatnak a színpadon, ami ugye koncertnek még sosem tett rosszat.

Meglehetősen nyugtalan lesz tehát az a bizonyos három nap Sopronban: nemrégiben Ákos is visszajelzett, hogy tiszteletét teszi, Sergent Garciáról és a Thievery Corporationról már eddig is tudtuk, hogy jönnek, de ne feledkezzünk el a Balanescu Quartetről, valamint Roni Size és Mc Dynamite kettőséről sem. Valóban, mintha a fesztivált felügyelő programiroda szelektort váltott volna. S ha jól láttuk, a nagyszínpad programjában még mindig akad egy üres hely, ráadásul főműsoridőben.

Volt fesztivál, Sopron, Lövér Kemping, július 7-8-9.