Hátizsákkal, ingyenjeggyel

Körbenéztünk a kontinensen, mert úgy gondoljuk, tarthatatlan az az állapot, hogy minden nyáron már csak az augusztust, a Szigetet várjuk. Bár tágabb értelemben vett környezetünkből csak a hét legnagyobb fesztivállal foglalkoztunk, még így is érdekes összefüggésekre bukkantunk. Vannak például sztárfellépők, akik gátlástalanul rotálják magukat Európa nagyszínpadain, hozzánk mégsem jönnek el. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a "kell egy hét együttlét" tőlünk nyugatabbra inkább rémálom, mint kulturális szükséglet: határainkon túl többnyire két nap is bőven elég a mosdatlan, sörvedelő, hátizsákos fiatalságból. S hogy ne csak elemezzünk, tíz olvasónknak a SkyEurope jóvoltából még a repülőjegyet is fizetjük, bóklásszanak kedvükre, próbálják ki, milyen túlélni egy külföldi fesztivált!

A Sziget végleges programja szinte minden évben indulatokat szül, hiába, kicsiny hazánk a tízmillió programszervező országa. Mielőtt azonban ócsárolni avagy magasztalni kezdenénk az egyetlen nemzetközi szinten is említhető fesztiválunkat, nem árt külföldön is körülnézni, azaz tájékozódni arról, hogy egyáltalán milyen elvárásaink lehetnek egy ekkora méretű eseménnyel szemben.

Mert tagadhatatlan, a Sziget a maga napi hatvan-hetvenezer látogatójával ott van a legnagyobbak között: külföldön a legtöbb fesztivál harmincezer eladott jegy után már telt házat jelent, de százezernél szinte egy rendezvény sem fogad több látogatót - kivéve a Glastonburyt, de hát a világ legnagyobb szabadtéri fesztiválja esetében szinte egy általánosság sem bizonyul igaznak.

Hajlamosak vagyunk a Sziget kulturális gazdagságát, a civil szféra erőteljes jelenlétét figyelmen kívül hagyni, holott a legtöbb európai fesztivál esetében egyáltalán nem adott, hogy a koncerteken kívül más programok is várják a vendégeket. E tekintetben a dán Roskilde az iránymutató: ott még a bevételt is jótékonysági célra fordítják. Noha ettől még messze vagyunk, a Sziget nyüzsgése, zsibvásárt idéző forgataga tényleg egyedülálló Európában.

Mint ahogy az is, hogy a Hajógyárin kerek egy hétig tart a vigalom. Az itt felsorolt hét fesztivál közül a leghosszabb négynapos, általában azonban csupán két napra lehet kivonulni a világból - ez még a minden más szempontból etalonnak számító Glastonbury esetében is így van.

És végül a fellépőkről: összehasonlítva a külföldiekkel a Sziget elsősorban nem húzónevekben szenved hiányt, hanem középkategóriás fellépőkben. Idén mintegy tizenöt élvonalbeli sztárfellépő lesz a Szigeten, ez nagyjából annyi, mint egy átlagos külföldi fesztiválon - ott nyilván az éppen csúcson lévő zenekarok vannak túlsúlyban, nálunk gyakoribbak a nagy öregek. A nagyszínpados előadók után azonban itthon hatalmas űr tátong, illetve a szervezők hazai előadókkal igyekeznek megtölteni a színpadokat. Nyugaton - sőt, tőlünk délre is - azonban még a B- C- és D-színpadokon is találkozni olyan nevekkel, akiket elkaphatunk az MTV-n. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a világzenei kínálatot tekintve a Szigeté messze a legerősebb mezőny - ez a műfaj a könnyűzenei fesztiválokon kifejezetten mostohának számít, általában a rock-, illetve konzumzenei vonal uralja a programot.

Előbb regisztráljon! | Utána nyerjen repülőjegyet!

Egyszóval a Sziget a helyi sajátosságokat figyelembe véve gond nélkül felveszi a versenyt a sokszor húsz-, harmincéves hagyományokkal rendelkező külföldi fesztiválokkal. Éppen ezért érthetetlen, hogy hozzánk miért nem jön el a Killers, a Kaiser Chiefs, a Bloc Party, a Foo Fighters, a Röyksopp, a Garbage, a Queens Of The Stone Age, a Sonic Youth vagy éppen az Audioslave - ezek az együttesek szinte az összes fontosabb helyszínen megfordulnak amúgy. A rotációs verseny győztese kétségkívül a Garbage: a csapat a felsorolt hét fesztiválból négy helyszínen is ott lesz. Vígasztalhat bennünket azonban, hogy ha nem is fesztiválkörnyezetben, de július 6-án nálunk is fellép majd a zenekar.