A Sziget szervezői nem nyúltak mellé a nulladik nap fellépőivel: a Lokomotív GT erősen a hatvan felé közeledő tagjai még mindig tízezreket képes megmozgatni. A zenekar monstre koncertet ígér: a 18.00-kor kezdődő Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról koncertverziójában Novák Péter, Lovasi András, Roy, Fekete Linda, Bíró Eszter vesznek részt. Mellettük még vagy harmincan lepik majd el a színpadot, köztük súlyos nevek: Borlai Gergő, Lukács Peta, Kovax, Sipeki Zoltán, Fodó, Papesch Péter és Csányi István. Az egyórás "hangolást" követi a beharangozott LGT-koncert a legjobb számokkal. Presserék három órás koncertre készülnek, közel 30 számmal. Pontos listát nem árultak el senkinek, de annyit igen, hogy a legjobb - és legnépszerűbb - számok közül válogatnak majd. Gran Turismo a javából.
Hazánk egyik klasszikus zenekarának pályájáról szólni feleslegesnek tűnik: a rajongók egyik fele tanúja volt a legendás, Tabánban tartott koncerteknek, de a másik fele is kívülről fújja ám a számokat. Ezért inkább tiszteletből idézzük fel a zenekar történetének állomásait: LGT-retrospektív augusztus 7-én a Hajógyári-szigeten -, illetve most itt, az [origo] oldalain. A fiatalabb generációból talán nem sokan tudják, hogy az LGT nem éppen a semmiből pattant elő 1971-ben. A zenekar majdnem mindegyik tagja a hatvanas évek menő zenekaraiból érkezett: Presser és a dobos Laux József az Omegából igazoltak át, a zenekar holdudvarából érkezett Laux felesége is, a dalszövegíró Adamis Anna, akinek oly sok slágert köszönthet a LGT. A basszusgitáros Frenreisz Károly a Metróban, Barta Tamás pedig a Hungáriában pengetett korábban.
Ringasd el magad |
A beatkorszak vége az LGT megszületésében kristályosodott ki: "The new rock sensation could come from the East!" - írta a brit New Musical Express munkatársa. Az LGT Angliában -megalakulása után már egy évvel! - olyan legendás zenekarok és énekesek mellett lépett fel, mint a Genesis, a Beach Boys, Joe Cocker és a Faces. Két album után (Locomotiv GT, 1971; Ringasd el magad, 1972) után érkezett a felkérés, hogy zenésítsék meg Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényét.
Részlet a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról előadásáról |
A kisregény megzenésítésére az Illést kérték fel először, de Bródyéknak nem tetszett az ötlet; a Presser Gábor-Adamis Anna szerzőpáros viszont vállalta a feladatot. Frenreisz ekkor lépett ki a zenekarból (és lőn a Skorpió), helyette érkezett Somló Tamás, aki hamar összeszervült az LGT-vel. A musicalt 1973-ban mutatta be a legendás Várkonyi Zoltán vezetése alatt álló Vígszínház. Mikor a színpadon egy alak azt kezdte énekelni: "Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy", rádöbbent mindenki, hogy a beat-nemzedék kritikájának szánt mű erősen duplafenekű. A dalszövegekbe foglalt lázadás nagyon ment akkoriban, ráadásul Adamis Anna és Presser valóban nagyon jó dalokat írtak - a musical hatalmas siker lett.
Kék asszony a Bumm!-ról |
Ezután az LGT előtt itthon is megnyíltak a kapuk: a harmadik, stílusosan Bummm! névre keresztelt album tényleg nagyot robbant: slágerei (Ringasd el magad, Ő még csak most tizennégy) beágyazták a zenekart a sikerbe (annak ellenére, hogy először betiltották!) - olyannyira, hogy a Metro lassan megtört a konkurencia súlya alatt, és az Omega is háttérbe szorult. Tarolt az LGT. A Rolling Stonesszal való összehasonlítás nem teljesen légből kapott: a zenekar amerikai turnéja során nem más egyengette az útjukat, mint Jimmy Miller, a Rolling Stones producere. Szó volt egy angol nyelvű albumról is, de végül nem valósult meg a terv. Barta Tamás ekkor vált meg az együttestől: akkori kifejezéssel élve "disszidált".
A két kép között közel három évtized |
A Generálból érkezett a pótlás Karácsony János személyében, vele született meg a negyedik album, rajta olyan slágerekkel, mint a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Neked írom a dalt, Álomarcú lány. Később Laux József is hasonló okok miatt búcsúzott el az LGT-től, az ő helyére Solti János érkezett. Kialakult a végleges felállás, és sorban születtek azok az emlékezetessé váló dalok: Jóbarátok vagyunk, a Mindenki másképp csinálja, Boogie a zongorán (Zene - Mindenki másképp csinálja, 1977); Nem adom fel (Mindenki, 1978); Annyi mindent nem szerettem stb. Végül az angol nyelvű album is megvalósult: magyar változata 1982-ben jelent meg - félreszámolás eredményeképpen! - Locomotiv GT X. címmel.
Nem adom fel |
A nyolcvanas években Magyarországon is új szelek kezdtek fújni, ha nem is ugyanolyanok, mint tőlünk nyugatra: míg amott jött a punk, a new wave meg a pop, nálunk jampec revival (Hungária, Dolly Roll), elvont, értelmiségi antizene (Európa Kiadó, Bizottság), maximum belemenős rock (Nagy Feró, különböző felállásban) dívott. "Valahogy megy ki a divatból a zene, valami más jön be, amit az LGT nem tud" - szólt Presser, és igaza volt.
Az első "utolsó" koncert 1987-ben volt, a törzshelyen, a Tabánban. Az együttes jó érzékkel a végtelenségbe tágította az esetleges visszatérés lehetőségét: az LGT "elhatározza, hogy végtelen időre felfüggeszti magát, de nem oszlik fel" - szólnak a sokszor idézett búcsúszavak. Azóta három nagy koncerttel (1992, Nyugati pályaudvar; 1999, Kapcsolat-koncert; 2002, LGT-fesztivál) és két lemezzel bizonyították, hogy van visszatérés a nyugdíjas évekből - és most újra megörvendeztetik a rajongókat a Hajógyári-szigeten.