A hivatalos megnyitóval és a Ljudmila Ulickajának ítélt Budapest Nagydíj ünnepélyes átadásával veszi kezdetét április 23-án délután a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek - mint minden évben - egy kiemelkedő szerzőn kívül egy meghívott ország is díszvendége. Ez idén Románia, a szomszédos ország száz négyzetméteres standon mutatja be irodalmát ezen a hétvégén.
Tavaly költözött át az irodalmi rendezvény a kinőtt Kongresszusi Központból a Millenáris Park épületeibe, és a váltás nagyon sikeresnek bizonyult: a zöld és nagyobb terület, a szép környezet rekordszámú látogatót vonzott a fesztiválra, 61 ezer érdeklődő kereste fel előző évben a könyvvásárt. A költözés nyomán bevezetett praktikus és népszerű újdonságokban nem történik változás, tehát most is a Fogadóban különül el a gyermekbirodalom, a képregénysziget, illetve a tankönyves standok; és idén is lehet válogatni a szabadtéri családi programok között, fellép az Alma zenekar, a Makám és a Kaláka, és két alkalommal is láthatunk egy táncelőadást (össze is válogattuk a legérdekesebben hangzó programokat, lejjebb olvasható).
A tavaly bevált recepten tehát nem sokat változtat a könyvfesztivált szervező MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülés), még a belépőjegy ára sem növekszik, továbbra is 600 forintért barangolhatunk a könyves dzsungelben, és ennek is teljes összege levásárolható. Ami változás van, az inkább pozitív: a szervezők a tapasztalatokból okulva meghosszabbították a nyitvatartást, most minden nap este hétig - szombaton este nyolcig - várják az érdeklődőket. További praktikus újdonság, hogy idén a frissen megjelent kiadványokra színes könyvjelzőkkel igyekeznek felhívni a nézelődők figyelmét.
Ljudmila Ulickaja meghívása díszvendégnek szerencsés választás, az orosz írónő évek óta a Magvető Kiadó egyik legfontosabb és legnépszerűbb szerzője, aki nemcsak a kritikusokat, de olvasók több nemzedékét meghódította szeretettel és fordulatokkal teli regényeivel. Nyugat-Európában is elismert szerző, ezt bizonyítja, hogy Doctorow-val és Mario Vargas Llosával együtt szerepel idén a tekintélyes brit Man Booker-díj várományosai között, az eredményhirdetés pár hét múlva, májusban lesz. Az írónő fontosabb kötetei olvashatók már magyarul, a Könyvfesztiválra a 2006-ban befejezett Daniel Stein, a tolmács című legutóbbi regénye jelenik meg. A történet talán az írónő Kukockij esetei, illetve Odaadó hívetek, Surik című regényeinek szerteágazó cselekményfűzését idézik leginkább, azzal a nagy különbséggel, hogy itt kilépünk a Szovjetunió határai mögül, és majdnem az egész világot bebarangolhatjuk Kaliforniától a Holt-tengerig.
A történet középpontjában egy valós személy áll, neve Oswald Rufeisen, aki - a regénybeli történetnek megfelelően - valóban zsidó származású, Lengyelországból menekült karmelita szerzetes volt, a II. világháború idején tolmácsként dolgozott a Gestapónak, és segített 300 zsidónak elmenekülni a megsemmisítésre ítélt miri gettóból (a regényben Emszk szerepel). Neve az ötvenes években került az újságok címlapjára: Izrael állam katolizálása miatt nem kívánta megadni neki az állampolgárságot, csupán származása jogán. Rufeisen (akinek szerzetesi neve valóban Daniel testvér volt) Izrael állam elleni pere fontos kérdéseket vetett föl akkoriban: ki számít zsidónak Izraelben, és ki számított zsidónak a világháború alatt a lágerekben? Ulickaja regénye ezt a nem mindennapi élettörténetet dolgozza fel, áldokumentumregény formájában. A könyv felépítése meg fogja lepni azokat, akik már több kötetet olvastak az írónőtől, a szerkezet ugyanis nem a szokásos lineáris elvet követi. A főhős, Daniel testvér alakját a regény ezernyi más szereplőjének leveleiből, naplójegyzeteiből, magnóra vett visszaemlékezéseiből ismerjük meg, mintha csak egy elvarázsolt kastély tükörtermében járnánk, ahol a végtelen visszatükröződések adják ki a láthatatlan szereplőt. A regény részben fiktív, részben valós; varázsát - sok más mellett - az adja, hogy sosem lehet eldönteni teljesen biztosan, hol végződik az élet, és hol kezdődik Ulickaja fantáziája: Daniel tényleg találkozott régi cimborájával, II. János Pál pápával a Vatikánban, és valóban adott neki tanácsokat?
GYEREKEKKEL A KÖNYVFESZTIVÁLON
A Könyfesztivál másik várt vendége Sven Nordquist, a világhírű Pettson és Findusz történetek írója és illusztrátora. A svéd rajzoló már a kedves, bogaras Pettson bácsi és csintalan, minden lében kanál kandúrja, Findusz kitalálása előtt rendezett kiállításokat hazájában, de az igazi siker 1984-ben, A kandúr szülinapi tortája című első Findusz-történet megjelenésével érkezett el számára. Titka a gyönyörűen kimunkált, aprólékos képi világ, a kedves szereplők és a humoros, de fontos értékeket közvetítő mesék. Könyveit harmincnál több nyelvre fordították le, és őt magát többször kitüntették, legutóbb éppen a legnagyobb svéd irodalmi kitüntetést, az August-díjat kapta meg 2008-ban. (Három alkalommal találkozhatunk az idős szerzővel: szombaton tíztől dedikál a gyereksarokban, déltől a Hess András teremben egy beszélgetésen vesz részt, vasárnap pedig tíztől a gyerekeket szórakoztatja a Szabó Magda teremben. Egy kiállítás is nyílik Finduszról készített gyermekrajzokból.)
A magyar származású Tony Curtis, a Van, aki forrón szereti, a Minden lében két kanál című tévésorozat, valamint A megbilincseltek és A siker édes illata filmek hőse Hollywood hercege című önéletrajzi kötetének megjelenése alkalmából látogat Budapestre. Szombaton három órakor dedikál a Teátrumban; ezzel egyidejűleg olaj- és akrilfestményeiből kiállítás nyílik a Virág Judit Galériában (V., Falk Miksa u. 30.), közel hatvan kép szerepel az április 30-ig látható tárlaton. A macska és barátai című festmény a magyarországi Mosoly Alapítvány javára kerül kalapács alá május 18-án.
Érdekes vendége lesz még az idei fesztiválnak Sara Blaedel dán krimi-írónő, akit a virágzó skandináv krimi világában a női írókhoz szokás sorolni, és aki ennek kapcsán - a svéd Lisa Marklundhöz hasonlóan - a "femi-krimi"-viták és beszélgetések gyakori szereplője. Budapesten is egy hasonló beszélgetésen vesz részt pénteken öt órakor a Szabó Magda teremben.
A Könyvfesztiválra érkezik még az amerikai születésű, Kanadában élő Robert Charles Wilson scifi-szerző, a Hugo-díjas Pörgés és a Tengely című regények írója, valamint a dán Knud Romer, aki Lars von Trier sok vitát kiváltott Idióták című filmjének egyik szereplőjeként lett ismert, most Aki pislog, fél a haláltól című önéletrajzi könyve kapcsán vált ki indulatokat hazájában. Könyve ugyanis érzékeny pontra tapint rá, a dánok történelmi gyökerű németgyűleletéről szól.
Az újdonságok közé tartozik még Jonathan Littel Jóakaratúak című regénye, amely a II. világháborúban játszódik, egy volt SS-tiszt önéletrajzszerű története. A könyv, részben provokatív témája miatt, 2006-ban óriási siker volt Franciaországban, és most magyar nyelven is megjelenik. Szintén francia kötet a közel hatvan év múltán előkerült visszaemlékezés, Hélene Berr naplója, amelyet csak a francia Anna Frank-ként emlegetnek. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője a román szerzők közül a fiatal Filip Floriant emelte ki, aki a Könyvfesztiválon A király napjai című, magyarul most megjelent regényével képviselteti magát; szombaton fél háromkor Dragomán György és a kötet fordítója beszélget a szerzővel az Amfiteátrumban.
Idén sem marad el a Könyvfesztivál társrendezvénye, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, melyre idén tizennyolc uniós ország küldi el alkotóját, hazánkat Vincze Ferenc képviseli tizenkilencedikként.
Bár a Könyvfesztivál - a kortárs magyar irodalomra koncentráló Ünnepi Könyvhéttel szemben - elsősorban nemzetközi merítésű, már többéves hagyomány, hogy számos hazai alkotás is tavasszal debütál, ezek közül Háy János Egymáshoz tartozók című új novelláskötetét, Podmaniczky Szilárd az elmúlt öt évben az Élet és Irodalom-ban megjelent "szócikkei"-ből összeállított Szép magyar szótár-át, Kőrösi Zoltán nagyívű családregényét, a Szerelmes évek. Gyávaság című könyvet és Csaplár Vilmos Hitler lánya című kötetét emelhetjük ki. Az Európa Kiadó megjelenteti Vámos Miklós életműkiadásának első kötetét, az 1986-ban megjelent Félnóta című regényt. A Cartaphilus Kiadó szintén nagy vállalkozásba fog: kezdi Modern Angolszász Klasszikusok című sorozatát.
Nem lehet nem észrevenni, hogy több kötet és kerekasztal-beszéletés foglalkozik a gazdasági válsággal: Almási Miklós Hová tűnt az a rengeteg pénz? címmel jelenteti meg válságanalízését, pénteken kettőkör Bokros Lajos, Csaba László, Kupa Mihály beszélget, négy órakor pedig Bod Péter Ákos osztja meg véleményét a helyzetről.