Fesztivál nyakkendőben
Augusztus 30-tól szeptember 6-ig tart a tizenkettedik alkalommal megrendezett Zsidó Nyári Fesztivál, amely szándékai szerint idén a megszokottnál is hangsúlyosabban igyekszik hirdetni programjaival a tolerancia fontosságát. Több kultúra és több szín jelenik a fesztiválon: a produkciók zöme - legyen akár zene vagy tánc - arra példa, mennyi kultúrkör -spanyol, arab, kubai, argentin - lépett vagy léphet egymással kölcsönhatásba.
Hangsúlyt kapnak idén a szefárd gyökerek, Palya Bea az ország kedvenc népdalénekesnője énekel gyönyörű szefárd dalokat augusztus 30-án, a fesztivál nyitónapján (jegy: 3500-6900 Ft) a Dohány utcai zsinagógában (például a Dror Yikra című dalt) , másnap pedig a Magyarországon élő kubai énekesnő Elsa Valle kiváló dzsessz-zenészekkel karöltve tesz utazást a szefárd zene világába (jegy: 2900-5900 Ft). (A szefárd alatt a spanyolországi, illetve az Ibériai-félszigetről az üldözés nyomán az Észak-Afrikában, a Balkánon és Kis-Ázsiában megtelepedő, arab hatásokat mutató zsidó kultúrát értik.)
Szintén az arab és a zsidó kultúra keveredésére példa az arab gyökerekkel is rendelkező Timna Brauer és Elias Meiri koncertje. A 48 éves énekesnő édesanyja Jemenből származik, édesapja osztrák festőművész; ő maga Bécsben született, a bécsi konzervatóriumban és a Sorbonne-on tanult zenét. Férjével, a zongoraművész Elias Meirivel 1985-ben alapították azt a zenekart, amellyel most Budapestre is ellátogatnak.
1986-ben Timna képviselte Ausztriát a Eurovíziós Dalfesztiválon ezzel a dallal, azóta a világzene, és a zsidó, muzulmán, keresztény vallásos énekek közös hagyománya felé fordult érdeklődése. Szeptember 2-i, a Dalok Jeruzsálemből fantázianevet viselő koncertjükön a zsidó zene ritkábban hallott keleti, arab, balkáni és indiai hatásokkal keveredő válfaját lehet hallani (jegyek: 2900-5900 Ft).
Az idei fesztivál másik kiemelt programja egy izraeli-spanyol flamenco táncegyüttes, a Compas Dance Company fellépése: a társulat szeptember 3-án Dávid király és Betseba bibliai szerelemi történetét adja elő az Uránia moziban, táncos formában (jegyek: 2800- 4500 Ft)
Keveseknek jutna eszébe a tipikusan dél-amerikai, vérpezsdítő-pornográf argentin tangó és a zsidó kultúra közti párhuzamokon gondolkodni, most mégis két olyan produkciót is láthatunk, amely a zsidó zenei örökséggel igyekszik párosítani a tüzes latin tánczenét. Horgas Eszter Astor Piazzola tangószerzeményeit és a zsidó tradicionális zenét ötvözi koncertjén augusztus 30-án (jegyek: 2800-4500 Ft), Egy kis magyar tangózenekar, a Tango Esperimento szintén felkérést kapott arra, hogy kísérletezzen szeptember 6-án a klezmer és a tangó vegyítésével, Jiddis Tangó című műsorukat az Uránia moziban adják elő (jegyek: 2500-3500 Ft).
Fesztivál sortban, tornacipőben
A Zsidó Nyári Fesztivál programjai a konzervatív, tradicionális zsidó kultúrát állítják középpontba (érdekes vita is indult erről tavaly), minden évben hagyomány például a kántorkoncert és az ország legjelentékenyebb klezmer formációjának, a Budapest Klezmer Bandnek a fellépése (jegyek: 4200 - 9900 Ft), viszont a virágzó, fiatal városi alternatív zsidó szubkultúra kevés programmal képviselteti magát.
Azért akad néhány olyan fiatalosabb program, amely a zsidó hagyományt modernebb, könnyedebb felfogásban értelmezi, azokat is összeszedtük. Rögtön egy utcabállal indít például a fesztivál augusztus 30-án, vasárnap a szépen felújított Gozsdu udvarban, könyvvásár, könnyed koncertek, gyermekszínház, sólet- és flódnikóstoló várja a budapestieket és a fővárosba látogatókat.
Az egykori Szindbád helyén nyílt Kino mozi a Zsidó Fesztiválhoz kapcsoló Jaffa című filmfesztivállal indítja a szezont, amelyen láthatjuk Ari Folman Libanoni keringő című háborús animációs dokumentumfilmjét és a nálunk mostanában felfedezett Edgar Keret által írt és rendezett altmani ihletésű sokszereplős drámát, a Medúzák-at is. A Magyarországon már többször vetített filmeknél talán érdekesebb lehet az a féltucat rövidfilm, amelyet a jeruzsálemi Sam Spiegel Akadémiai filmes hallgatói készítettek, és amelyek most láthatunk először. A filmek az izraeli mindennapok konfliktusait ábrázolják: izraeli lány palesztin egyetemre jár, egy másik meg vallásos szülei elől buliba szökik, fiatal katonák szolgálat közben tűnődnek életükön. A fesztivál szeptember 5-én kezdődik, és három napig tart.
A kortárs darabok előadására szövetkezett fiatal KOMA társulat első őszi bemutatója szintén a Zsidó Fesztiválhoz kapcsolódik, egy mai izraeli szerző, Edna Mazya megtörtént eseményt feldolgozó drámáját vitték színre. A Kisded játékok egy megerőszakolt 14 lány és az erőszakot elkövető négy fiú három évét követi nyomon a megerőszakolástól a bíró döntéséig. A rendező a díjnyertes Plazmá-t is színre vivő Zrínyi Gál Vince volt, aki egy különös ötlettel emelte ki a darabot az egykorú izraeli összefüggésekből: Edna Mazya szövegét mai újsághírekkel egészítette ki. A darabot szeptember 2-án és 3-án játsszák a Trafóban (jegyek: 2200 Ft).
A másik színházi darab, amely még érdekes lehet a fesztivál programjából, egy család történetét kíséri végig a második világháborútól napjainkig. A Baltazár Színház tagjaihoz Kecskés Karina, Müller Péter Sziámi, Darvas Ferenc csatlakozott az előadás erejéig, amelyet augusztus 31-én, hétfőn láthatunk az Uránia moziban (jegyek: 1500-2200 Ft).
Még két koncertet emelünk ki, az egyik Bíró Eszteré, aki szeptember 3-án a Gödör Klubban mutatja be Ezter című elektronikus világzenei formációját (jegyek: 1500 Ft), amiben arámi, jiddis és hat másik nyelven énekel. A másik pedig az Isolated zenekaré szeptember 1-jén a Corvintetőn, amely név Müller Péter Sziámi, Szakcsi Lakatos Béla új és lelkes projektjét takarja, amelyben Szakcsi dzsessz-betéteket csempész Joy Divison-számokba, Ian Curtis szerepét pedig Müller Péter Sziámi játssza. Hozzájuk az Európa Kiadó néhány zenésze is csatlakozott: Kirschner Péter gitáros, Magyar Péter dobos.
Az utóbbi hónapok nagy múzeumos sikere volt a ma is tartó Robert Capa-kiállítás a Ludwig Múzeumban. A mindig "elég közel" levő hadifotós 1948 és 1950 között háromszor is megfordult Izraelben, és tőle megszokott, érzékletes fotósorozatokban örökítette meg az új állam vérzivataros születését. A zsidó kultúrához mindvégig kötődő Capa így írta le ezen időszak auráját: "Izrael a legkegyetlenebb és a legnehezebb hely ma, ahol csak ember élhet. De az a hely is, ahol hallani lehet, ahogy a fiatal beleénekel az éjszakába, vagy az öregek a jövorol beszélnek.". Ezen képeit hozta most Budapestre a Zsidó Múzeum, így jó eséllyel lesz közönségkedvenc ebből a kiállításból is.