Svájc

 

• A labdarúgó-Eb svájci sztárjai lehetnek: H. Yakin, Streller, Djourou

A két rendező ország közül egyértelműen a svájci válogatottat tartják erősebbnek, hiszen a helvétek a legutóbbi Európa- és világbajnokságon is ott voltak, sőt, Németországban bejutottak a legjobb 16 közé, ahol csak 11-esekkel maradtak alul Ukrajnával szemben.

Svájc a világbajnokságot kapott gól nélkül abszolválta, és első három felkészülési meccsén sem kapott gólt. Pedig a Venezuela elleni, hazai találkozón négy, a vébén is szerepelt focista maradt ki, mert inkább az U21-es csapatban léptek pályára (hiszen az tétmeccset játszott), további két alapember pedig sérülés miatt hiányzott, és így a helvétek alaposan megszenvedtek a dél-amerikaiakkal - de végül azért nyerni tudtak. A gólszerző "természetesen" Alexander Frei volt, aki már 30 gólnál tartott a válogatottban.

Frei pár nappal később, Costa Rica ellen is eredményes volt, a társrendező Ausztria elleni összecsapást azonban sérülés miatt kihagyta, és a helvétek hat mérkőzés után ismét gólt kaptak, és némi meglepetésre veszítettek.

Ez az eredmény mindenképpen váratlan volt, az viszont már kevésbé, hogy Brazília is le tudta győzni a svájci együttest, igaz, a selecao csak 2-1-re nyert, és a második brazil gólhoz a hazai védelem "bénázása" is kellett. A jelek szerint ebben az időszakban a svájci szövetség szándékosan választott nehéz ellenfeleket, mert a brazilok után Németországgal is megmérkőzött a gárda, és a várakozásnak megfelelően a Nationalelftől is vereséget szenvedett.

Ha egészséges, nagyösszegű gólbiztosítást kell kötniük az ellenfeleknek: Alexander Frei

Idén márciusban aztán a helvétek amerikai túrára indultak, és két mérkőzésen is pályára léptek. Jamaica ellen sikerült is nyerniük, bár nem árt figyelembe venni, hogy a karibi ország akkori mestere, Bora Milutinovics jobbára az U23-as korosztályt küldte pályára, akik az olimpiai selejtezőre készültek. Kolumbia ellen (amely találkozót a svájciak 3-1-re elveszítették) Frei 32. gólját szerezte a nemzeti csapatban, és így utolérte az örökranglistán Max Abegglent - már csak Kubilay Türkyilmaz áll előtte.

A csatár azonban azóta egyetlen válogatott összecsapáson sem szerepelt, mivel súlyos sérülést szenvedett, és hiánya jelenti a legnagyobb problémát Jakob Kuhn számára, akinek a népszerűsége kissé visszaesett azt követően, hogy kitette a korábbi csapatkapitányt, Johan Vogelt a keretből.

A középpályás mellőzése nagy vihart kavart, azonban a csapatnak nélküle sikerült döntetlent elérnie Argentína ellen, majd pedig Hollandiát legyőznie, ami megerősítette Kuhnt a pozíciójában.

Utóbbi mérkőzés legjobbja egyértelműen a helvétek középpályása, Tranquillo Barnetta volt, aki a hazaiak mindkét gólját szerezte - az elsőt 11-esből, ami azért volt érdekes, mert a tavalyi világbajnokságon az ukránok elleni büntetőpárbajban éppen ő hibázott.

A hollandok elleni győzelmet követően Chilét is felülmúlta a helvét gárda, és a következő két találkozóján egyaránt három találatot szerzett, ám a legutóbbi meccseken képtelen volt betalálni, és így előbb az Egyesült Államok, majd Nigéria ellen is vereséget szenvedett.

Frei hiánya tehát továbbra is érződik a csapaton: Mario Strellernek ugyan ideiglenesen sikerült pótolnia a támadót, de rajta kívül nincsen megfelelő utánpótlás a támadósorban - hiszen a legutóbbi meccseken kipróbált Blaise N'Kufo elmaradt a várakozástól. Nem csoda, hogy Kuhn az egycsatáros felállást erőlteti, és így Hakan Yakin szerepeltetése ismét előtérbe került.

Külön érdekesség a kapusposzt, ahol a szakvezető szabályosan váltogatta a három rendelkezésére álló hálóőrt: Diego Benagliót, Fabio Coltortit és a veterán Patrick Zuberbühlert. Feltűnő egyébként, hogy a felkészülési időszakban a svájciak csak kevés európai válogatottal játszottak, ami persze abból a szempontból érthető, hogy a többi európai gárda a selejtezőkkel volt elfoglalva.