Az Európa-bajnokságok történetében először az 1980-as viadalon fordult elő, hogy csoportmérkőzéseket rendeztek, de akkor még szó sem volt keresztbejátszásról vagy elődöntőről - a két csoport első helyezettje játszotta a finálét.
Négy évvel később, Franciaországban már megvolt a lehetőség arra, hogy két olyan együttes találkozzon a döntőben, amelyek egy csoportban voltak - ám ez nem valósult meg.
Az orosz válogatott nagyon elkapta a fonalat, az elődöntő aligha hoz könnyed spanyol fiesztát
Nem úgy 1988-ban, amikor Szovjetunió és Hollandia csapott össze a trófeáért - és ugyanez a két válogatott a csoportkörben is találkozott egymással. Akkor a szovjet csapat Rácz László találatával 1-0-ra nyert, ám a döntőben a kelet-európaiak húzták a rövidebbet, hiszen ott a hollandok győztek 2-0-ra. A hollandok összeállításában egyetlen különbség volt a két mérkőzésen: míg a csoportkörben Johnny van't Schip szerepelt a kezdő tizenegyben, addig a döntőben már Marco van Basten. Micsoda differencia!
Legközelebb nyolc évvel később, az 1996-os tornán fordult elő hasonló eset, hogy két együttes másodjára is összefutott - mégpedig ismét a fináléban. Németország és Csehország egy csoportban volt, és amikor a német együttes sima 2-0-s győzelmet aratott a csehek felett, akkor valószínűleg kevesen gondoltak arra, hogy a döntőben megint ez a két gárda játszik majd. Igaz, addigra mind a két együttesben több változás is történt: a németeknél Andreas Möller helyett Mehmet Scholl játszott a középpályán, a csatársorban pedig Jürgen Klinsmann partnere nem Fredi Bobic, hanem Stefan Kuntz volt, míg a cseheknél Patrik Berger volt a friss erő - ő be is talált a döntőben.
A kulcsfigurának azonban egy olyan labdarúgó bizonyult, aki mind a két összecsapáson csak csereként szerepelt: Oliver Bierhoff a csoportmeccsen csak pár percet kapott, a fináléban viszont a 68. percben lépett pályára, és az ő két találata döntött az aranyéremről.
Újabb nyolc év elteltével pedig ismét hasonló volt a helyzet: két olyan együttes játszotta a finálét, amelyek a csoportkörben is összemérték az erejüket. Sőt, mi több: a torna nyitó- és zárómérkőzése megegyezett, a 2004-es Európa-bajnokság Portugália-Görögország találkozóval kezdődött és végződött. Ráadásul mind a kettőn bombameglepetés született: a görögök rögtön a nyitányon legyőzték a házigazdákat, majd a döntőben megismételték a bravúrt.
A portugál válogatottban az első meccsen csereként beállt és gólt szerzett Cristiano Ronaldo a döntőben már kezdő volt, de a védelem több helyen is eltért az első 90 perchez képest, míg a görög csapat csak egy helyen változott. Aligha tévedünk nagyot, amikor azt állítjuk: ha Jorgosz Karagunisz nem lett volna eltiltva, akkor Otto Rehhagel ugyanazt a kezdő tizenegyet küldte volna pályára, mint a nyitómeccsen, de így az akkor gólt szerzett középpályás helyett Kosztasz Katszuranisz szerepelt. A végeredmény szempontjából azonban ennek nem volt negatív hatása a görögök számára.
Küldje a #FUTBALLMMS kódszót sms-ben a 777-re, és fotókkal kiegészített információkhoz juthat mindössze havi 499 forintért! A regisztrációs sms díja 72 forint. |