Barátságos mérkőzés:
MAGYARORSZÁG-ELEFÁNTCSONTPART 0-0 (0-0) - Élő közvetítésünk
Groupama Aréna, 20,000 néző, V: Glodjovic (szerb)
Sárga lap: Bagayoko 69.
Magyarország: Király (Gulácsi, 46.) – Fiola, Juhász, Lang, Kádár – Dzsudzsák (Vida 89.), Nagy Á (Böde 70.)., Pintér, Gyurcsó (Nikolics 64.)– Szalai, Kleinheisler (Gera, 46.) Szövetségi kapitány: Bernd Storck
Elefántcsontpart: Gbohou – M. Bagayoko, Bailly, L. Kone, Kanon – Seri, Diomande (Kessie, 46.), S. Kalou – Gradel, Kodija, Angban Szövetségi kapitány: Michel Dussuyer
"Szenegáli vagyok, azért jöttem ki, hogy a magyaroknak szurkoljak" – mondta a Groupama Aréna mellett sétálgató Koffi, akiről egyből azt hittem, hogy a vendégek delegációjához tartozik, ezért leszólítottam. "Nyugat-Afrika legnagyobb rangadója a Szenegál-Elefántcsontpart, három éve is hazautaztam egy vb-selejtező miatt (1-1 lett), naná, hogy kijövök, ha már itt vannak" – mondta a fogorvosnak készülő szurkoló.
"A magyar válogatottat még csak tévében láttam,
szerintem elég jó csapat, csak nem elég gyors.
Ma nyerni fognak, mert Elefántcsontpart, meg úgy általában az afrikai csapatok nem szeretnek Európában futballozni, itt valahogy nem megy nekik a játék" – tette hozzá Koffi.
A magyar szurkolók közül Tamás érdekes párhuzamot vont a futball- és a jégkorong-válogatott között. "Szerintem van egy jó alapjátékunk, amit bárki ellen tudunk alkalmazni, és ha éppen jó napunk van,
pont úgy meccsben tudunk lenni a legjobbakkal is, mint a hokisok.
Ők is kiestek, szerintem az Eb-n mi is ki fogunk a csoportban, de úgy, hogy az összkép pozitív lesz."
Már tömeg volt a stadion környékén, amikor a nagy munkában levő szervező, Zoli jött elő egy igen határozott véleménnyel. "Nem vagyunk rosszak, de még annyira jók sem, hogy megengedhessük magunknak, hogy néhány embert a neve miatt a csapatban tartunk. Ha Dzsudzsák nem játszik, és nincs jó formában, ne játsszon, és hiába van a Bundesligában, nálam Szalai sem kezdene" – mondta a biztonsági őrként dolgozó férfi.
Ahogy ígérte, Bernd Storck néhény helyen változtatott a csapatán, de nem annyit, hogy a pályára lépő válogatott ne lehetne akár kezdő az Európa-bajnoki nyitómeccsen is. Juhász Roland lett Lang Ádám párja a védelem közepén, Nagy Ádám mellett ezúttal Pintér Ádám játszott, a csatársorban pedig Szalai Ádám (összesen öt Ádám volt a kezdőnkben) mögött Kleinheisler László volt az árnyékék.
Storck a megszokottnak mondható 4-4-1-1-es formációban küldte pályára a csapatát, viszont ezúttal tükörszélsőkkel állt fel a magyar válogatott: Dzsudzsák a jobb oldalon, Gyurcsó a balon, hogy mindketten a lövőlábukon a labdával tudjanak kapura törni.
Remekül nyitott a magyar válogatott,
Nagy Ádám különösen jól kezdte a meccset: a pálya közepén bátran és hasznosan futballozott,
okosan mozgatta a magyar csapatot. Elefántcsontpart tényleg hasonlóan állt fel, mint Portugália (ezért választotta őket ellenfélnek a kapitány), a 4-3-3-ból labdavesztés után ugyanúgy 4-5-1-re zártak vissza, csak a pályára lépő Afrika-bajnok sajnos jóval gyengébb csapat Ronaldóéknál.
Ez persze nem az egészen jól futballozó magyar válogatott hibája. A félidő közepére visszaesett kicsit a csapat, de Kleinheisler révén ekkor alakította ki legnagyobb helyzetét. A Werder játékosa egy lecsorgó labdát emelt kapura 25 méterről, de – talán a játékpercek hiánya miatt – kicsit elmérte. Percekkel később már ziccerünk is volt,
Nagy Ádám ihletett passzával Gyurcsó mehetett egy az egyben,
de gyenge lövését védte Sylvian Gbohouo, és Szalai Ismétlésébe is belelépett egy védő.
Az első félidőben a magyar csapat dominálta a játékot, de gólt nem sikerült szereznie, a második félidőre már nem jött ki a lábát fájlaló Kleinheisler, a kapuban pedig Gulácsi Péter váltotta az első 45 percet végiggimnasztikázó Királyt.
A magyar csapat többet birtokolta a labdát, de Dzsudzsák és Gyurcsó gyengén játszott, támogatás nélkül pedig a csatároknak nem sok esélyük volt. Az 52. percben aztán a szórványos elefántcsontparti támadások egyikének végén összejött az afrikaiak első komoly helyzete is, Salomon Kalou fölé bólintotta Max Alan Gradel remek beadását.
Fél órával a lefújás előtt az erősen visszaesett játékot látva a B-közép elkezdte a pályára követelni Böde Dánielt, és bár Szalainak valóban nem volt jó meccse, nem a madocsai Messi hiányzott elsősorban. Storck le is vette Gyurcsót, és bejött a friss lengyel gólkirály, Nikolics Nemanja (egy időre balszélsőnek), majd nem sokkal később beállt Böde is, aki Nagy Ádámot váltotta.
Már az utolsó negyedórán belül bejött Sallai Roland (szegény Szalait kicsit kifütyülte a közönség), azaz hiába mondta a kapitány, hogy az eredmény nem számít, csak támadóbbá tette a csapatát a hajrára.
Beszorítani azonban nem sikerült Elefántcsontpartot, márpedig a pályán levő támadóknak nem a gyorsaság a legnagyobb erényük. Storck nagyon későn,
a 89. percben vette csak le a semmit nem mutató Dzsudzsákot,
így az alaposan belassult és jóval kiegyenlítettebbé váló meccsnek már nem volt esélye még egyszer felpörögni.
Több volt ebben a meccsben, de elégedetlenkedni sem nagyon kell, hiszen Horvátország után Afrika legjobb csapatával játszottunk döntetlent úgy, hogy közelebb voltunk a győzelemhez. Jöhet a világbajnok két hét múlva.