Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Izlandi részről először a meccs emberének választott Kolbein Sigthórsson nyilatkozott, aki nem csupán csalódottnak és letörtnek tűnt, de valóban az is volt.
„Nagyon el vagyunk keseredve, úgy éreztük, hogy irányítjuk a játékot, és meg is nyerjük a meccset. Nyugodtnak kellett volna maradnunk, és megtartani a labdákat” – mondta az izlandi játékos, aki a büntető előtti szituációt nem látta, „de a többiek azt mondták, hogy valóban jogos tizenegyes volt.”
Sigthórsson elismerte, a mérkőzés előtt csak arra tudtak gondolni, hogy három pontot fognak szerezni a mieink ellen, amihez, véleménye szerint, nagyon közel is álltak.
Óriási csalódás ezek után a döntetlen, ez a három pont nagyon fog hiányozni.
Míg a portugálok ellen inkább siker volt a döntetlen, ez az egy-egy most inkább egy vereséggel ér fel. Viszont mégiscsak van két pontunk, úgyhogy nagyon optimistán állunk az utolsó meccshez.”
Sigthorsson szavaira rímeltek a csapat egyik edzőjének, Heimir Hallgrimssonnak az újságírói kérdésekre adott válaszai.
„Mindenki le van törve az öltözőben. Míg a portugálok elleni egy pontnak nagyon örültünk, addig most nagyon csendesek voltak a fiúk az öltözőben” – mondta.
Hallgrimmson sportszerűen gratulált a magyar válogatottnak.
Nagyon jó csapatot láthattunk, rengeteget dolgoztak a játékosok,
igyekeztek folyamatossá tenni a játékot, mi pedig a végére kicsit kifogytunk a levegőből, vagy csak szimplán nem koncentráltunk annyira. Lehet, hogy többet kellett volna kockáztatnunk.”
A szakember szerint a mieink az osztrákok elleni győzelem után talán nagyobb önbizalommal futottak neki a meccsnek, és rá tudták kényszeríteni az akaratukat az izlandi csapatra. „Mivel nem tudtuk megtartani a labdát, folyamatosan nagy nyomás alatt tartottak bennünket. Talán 73 százalékban a magyaroknál volt a labda, így törvényszerű, hogy a végére elfogytunk.”
Hallgrimmson a csapat legerősebb részét, a védelmet dicsérte, ami valóban nagyon jó volt, viszont talán nem elég okos. „Kicsivel okosabban kellett volna játszanunk. Nem kellett volna minden labdát azonnal továbbpasszolni, egy kicsivel több megfontoltságra lett volna szükség. Kevesebbet ívelgetni, földön tartani a labdát és hasonlók” – vetítette előre, hogy mit hallanak majd az izlandi játékosok a következő videózáson.
A büntetőt ő is csak az ismétlésből látta, azonban neki már markánsabb, és meglepő módon nekünk jobban tetsző véleménye volt róla: „Lehet, hogy túl szigorú ítélet volt, de az tény, hogy volt kontakt az eset előtt.”
Hallgrimsson szerint még ezzel a döntetlennel is nagyon helyzetből várják az utolsó fordulót. „Talán még három ponttal is tovább lehet jutni, bár erre azért én magam is kevés esélyt látok.”
A végén még megdicsérte a magyar szurkolókat, akik „legalább olyan jók voltak, mint az izlandiak”.
Magyar részről Bernd Storck válaszolt az újságírók kérdésére. A szövetségi kapitány kezdésnek mindjárt határozottan közölte, hogy nem fog a tizenegyesről beszélni: „a bíró így döntött, én magam nem láttam, és nem is szeretnék erről beszélni. Majd megnézem a felvételeket” – majd helyretett egy akadékoskodó norvégot, aki szerint hiába dicsérnek bennünket mások, Norvégiában nem látják olyan fényesnek a szereplésünket.
„Nem érdekel, hogy mások mit gondolnak a játékunkról, mit gondolnak rólunk. Nem nekik játszunk, hanem csak saját magunkért, a magyar válogatott sikeréért.”
Először az izlandiak játékát sem akarta külön értékelni, végül mégis megtette. Kiemelte, hogy az ellenfél remekül védekezett, így nagyon nehezen tudtunk helyzetbe kerülni, de, szerinte, ezt az izlandiak is elmondhatják a mi játékunkról. „A második félidőben viszont már voltak komoly lehetőségeink, és a fiúk az utolsó percig harcoltak.”
Az látszott az első félidőben, hogy a csapat nem pörög ezer százalékon, és szükség lesz az öltözőben az edzői útmutatásra, hogy a második félidőben gólt tudjunk szerezni.
„Szerintem nemcsak a második félidőben domináltunk, már az első játékrészben is fölényben játszottunk. A szünetben azt kértem, hogy kockáztassunk többet, dolgozzunk ki minél több helyzetet. Amit csak lehetett, mindent megpróbáltunk támadásban. Rászolgáltunk a döntetlenre, szinte kiprovokáltuk azt az öngólt.”
A portugálok elleni meccsre nagyon jó alapokkal és jó hangulatban készülhet most már a válogatott, mondta Storck.
Arra kérdésre, hogy az első meccsen gólt szerző Szalai Ádám helyett ezúttal miért Priskin Tamás kezdett, Storck azt mondta, hogy rendkívül elégedett volt Szalai osztrákok elleni játékával, de miután a keretben számos remek támadó van, szeretett volna másnak is lehetőséget adni. „Priskinnek ráadásul nagy szerepe volt abban, hogy most itt lehetünk a tornán.”
A változatosság kedvéért arról sem akart beszélni, hogy ünnepelte az egyenlítő gólt, ehelyett inkább a játékosokat, a stábot és a szurkolókat méltatta. Utóbbiakra hosszabban is kitért egy francia újságíró kérdésére, aki vélhetően nem a remek hangulatra, sokkal inkább az egyenlítő gólunk után a pályán landoló fáklyákra gondolt.
„Hihetetlen volt a szurkolótábor, fantasztikusak voltak végig. És nemcsak a stadionban lévők tettek ki magukért, hanem az egész ország ünnepel. Számunkra ez nagyon fontos, és reméljük, még sokáig folytatódik ez az ünneplés.”
