Bordeaux, Marseille, Lyon, Toulouse.
Szalai Ádám, Stieber Zoltán, Birkir Már Saevarsson, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Dzsudzsák Balázs.
2-1, 1-1, 3-3, 0-4.
Városok, gólszerzők, eredmények.
Dióhéjban ez volt a magyar válogatott szereplése a 2016-os Európa-bajnokságon. Ám mi minden volt a száraz tények mögött! Először is 44 év várakozás, reménykedés. 10 sikertelen selejtező sorozat. Sok-sok csalódott játékos, kapitány, MLSZ elnök, elkeseredett szurkolók milliói.
A 2016-os Európa-bajnokságon végre részt vehetett a válogatott. Persze ehhez kellett a végjáték létszámának 24-re emelése is. Mert csak így lett esélyük a részvételre a selejtező csoportokban harmadik helyen végzőknek. Ezt Magyarország három szövetségi kapitány irányításával érte el. Sőt, az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy a legjobb harmadikként pótselejtező nélkül sikerül kijutni az Eb-re. Végül Törökország megelőzte ezen a listán, így a Norvégia elleni párosmérkőzés megnyerése vezetett Franciaországba.
Ott pedig már az első mérkőzés, első pillanatában megfagyott a vér minden magyar szurkolóban. A Bayern München (azóta már kétszeres) BL-győztes focistája, David Alaba óriási kapufát rúgott.
Megúsztuk, és azon a mérkőzésen már hasonló nehéz pillanatokat nem kellett átélniük a magyar szurkolóknak. Viszont Szalai Ádám és Stieber Zoltán góljával fantasztikus rajtot vett a csapat. Bernd Storck, szövetségi kapitány a győzelem után ezt mondta:
Ha megnézzük az osztrákokat milyen klubokban szerepelnek, elég egyértelmű, hogy melyik válogatott volt a favorit.
A csapatom azonban nagyon keményen dolgozott, tanult a felkészülési meccsekből, így érhette el ezt a kiváló eredményt."
Mivel 44 évvel korábban nem nyert mérkőzést a válogatott a végjátékban, így 52 esztendő után került újra győztes mérkőzés a magyar válogatott neve mögé. Összességében is ez csak a második diadal volt a kontinens tornák végjátékában.
56 év – 2 győzelem. Ez bizony nem túl vidám statisztika.
Reménykedett benne mindenki, hogy az elvileg Ausztriánál nem jobb Izland ellen megszülethet a harmadik is. Romantikus fellengzősséggel lehetne mondani, hogy az izlandi futball akkor élte az aranykorát, de a túlzások elkerülése miatt maradjunk annyiban, hogy ekkor nem volt annyira gyenge, mint korábban. Ráadásul még az Anglia elleni győzelem előtt állt. Azon a meccsen nyert, ellenünk nem. Bár jócskán megijesztett minket, hisz egy bő félidőn át egy 11-es góllal vezetett. Ám talán nem volt senki, sem pályán, sem lelátón, sem itthon a tv-k előtt, aki nem volt biztos abban, hogy előbb-utóbb egyenlítünk. Ez utóbb sikerült, a találkozóról ezt mondta a lefújás után Dzsudzsák Balázs:
Izland a semmiből rúgott gólt, hogy hátrányba kerültünk azért csak magunkat okolhatjuk. A szünet után mindent egy lapra tettünk fel, megállás nélkül mentünk előre. Egymás után álltak be a támadóink, a végén már három vérbeli csatárral rohamoztunk, olyan nyomás alá helyeztük az ellenfél kapuját, hogy azt már nem bírta elviselni."
Leginkább Birkir Már Saevarsson nem bírta elviselni a nyomást. A megjegyezhetetlen nevű izlandi már másnap megkapta a magyar internetezők jóvoltából az Öngólsson becenevet, és lehet, hogy a jövőben majd a hivatalos kiadványokban is így szerepel majd. Ezt ma még nem tudjuk, azt viszont igen, hogy
Király Gábor outfitje megbolondította a világot.
Kanadai tv-sek bújtak szürke mackónadrágba a tiszteletére, több országban felhívást intéztek az emberekhez, hogy ilyen öltözékben menjenek a munkahelyükre.
Ám nem csak bulvárhírekkel került az érdeklődés középpontjába a válogatott. Ugyanis a Portugália elleni 3-3-al csoportelsőként jutott a legjobb 16 közé. Háromszor vezetett a későbbi Európa-bajnok ellen, vagyis háromszor tűnt úgy, hogy Ronaldóék ezzel a találkozóval befejezik az Eb-t. Összesen több mint félóráig álltak ezen a találkozón kiesésre.
Nem véletlenül volt olyan ideges minden idők egyik legismertebb és legjobb focistája, amilyen pályafutása során nem sokszor.
Persze ő mindent megtett a számukra életben maradást jelentő döntetlenért.
Két Dzsudzsák-gól után is ő egyenlített.
Dzsudzsák-Ronaldó: gólpárbaj? Nem hangzik rosszul! Ráadásul még a nagy gólpárbaj közepette beszélt is egymással a két játékos. A magyar fiú az origónak néhány hónapja adott exkluzív interjúban el is mondta, hogy mit mondott Ronaldo:
3-3 volt az állás, azt mondta, hogy ez mind a két csapatnak jó. Szerintem jelezni akarta, hogy a továbbiakban ne szaggassa szét magát egyik csapat sem. Mondjuk, volt egy kapufánk, szóval, nem tudom, mit csinált volna, ha Elek Ákos lövése bemegy."
A portugál játékos a mérkőzés után nyilatkozott, persze nem erről a beszélgetésről, hanem a továbbjutásért folytatott kötéltáncukról:
Jó meccset játszottunk a magyarokkal, mindkét csapat sokat támadott. Annak külön is örülök, hogy válogatottunk háromszor is felállt, pedig háromszor is úgy tűnt, hogy utazhatunk haza."
Portugália csak a döntő után utazott haza, és vitte magával Henri Delaunay kupáját. Nekünk három találkozóval hamarabb ért véget a szereplés. Ám kis túlzással ez a teljesítmény nekünk olyan volt, mint a portugáloknak az övék. A nyolcaddöntőben Belgium 4-0-ra győzte le Bernd Storck csapatát, aki ezt mondta a búcsú után:
Engem cseppet sem lepett meg a továbbjutás. Nagyon jól ismerem a csapat erősségeit, láttam, hogyan fejlődtünk az előkészületi mérkőzéseken, csak azt sajnálom, hogy a belgák ellen nem tudtunk olyan jól helyt állni, mint a portugálok ellen.
Annak viszont örülök, hogy Magyarországon újra fociláz van, hogy az ország labdarúgása újra visszatért az elitbe."
A játékosokat olimpiai bajnokoknak járó, vízsugárból alkotott diadalkapuval várták a repülőtéren. A Hősök terén pedig húszezren szorongtak, hogy láthassák a hősöket. Mintha Eb-t nyertek volna.
Nincs mese, felnőtt egy (két? három?) foci szurkolói generáció, melynek szinte semmi siker nem adatott meg.
Ünnepeltek a 0-4 utáni nyolcaddöntő ellenére is. 44 évvel korábban a szintén Belgium elleni vereséggel végződött Európa-bajnokság után a szó átvitt értelmében szétszedték a válogatott tagjait.
Változnak az idők. Leginkább pedig változik a drukkerek hozzáállása. Ha egy csapat becsületesen küzdve elbukik, azért lehet lelkesedni. Korábban ezt a magyar jégkorongozók tapasztalták éveken át. 2016-ban a focistáknak is járt az elismerés.