Az biztos, hogy vastagon kiemelve kerül be az évkönyvekbe a szombaton pályára lépő magyar játékosok névsora. Marco Rossi csapata a 90 (sőt, közel 100) perc során így állt fel:
Gulácsi Péter – Botka Endre, Willi Orbán, Szalai Attila – Nego Loic, Kleinhelsler László (Lovrencsics Gergő 84.), Nagy Ádám, Schäfer András (Cseri Tamás 75.), Fiola Attila – Sallai Roland, Szalai Ádám (Nikolics Nemanja 26.)
Ezzel a csapattal játszott Magyarország 1-1-es döntetlent a világbajnok francia csapat ellen, méghozzá nem egy nyár végi felkészülési meccsen, nem egy Nemzetek Ligája selejtező mérkőzésen, hanem egy valódi tétre és vérre menő Európa-bajnoki csoportmérkőzésen, ahol minden gólnak és megszerzett pontnak óriási jelentősége van. A franciák ezzel a kezdővel álltak fel:
És később még érkezett mások mellett a bayernes Corentin Tolisso, a barcelonai Ousmane Dembélé és a Chelsea-vel friss BL-győztes Olivie Giroud is.
Mondják, hogy a számok nem hazudnak: a Transfermarkt szerint a francia keret az angol mögött összértékét tekintve második az Eb-mezőnyben szerény 1,03 milliárd euróval, míg a magyar a 24. a maga 74,5 millió eurójával.
Ugyanakkor eszünkbe juthat Johan Cruyff örökbecsű megjegyzése: "Még sohasem láttam, hogy egy zsák pénz gólt lőtt volna" – mondta minden idők egyik legnagyobb játékosa és edzője. A 60 millió euróra taksált Antoine Griezmann ugyan kivételként erősítette ezt a szabályt, de most inkább foglalkozzunk a mieinkkel.
A magyar kezdőben három itthon játszó focista volt - Fiola Attila, Botka Endre és Nego Loic személyében, a csereként pályára lépő három focistánk (Nikolics, Cseri és Lovrencsics) pedig szintén NB I-es játékos. A 14 pályára lépő játékos fele egyértelműen itthon kapta meg az alapokat (Gulácsi, Orbán, Nego, Nikolics és a két Szalai, Attila és Ádám a kivétel). Tudjuk, hogy Marco Rossi rendkívül szigorú elvek szerint válogat, nála nincs kivételezés (talán csak a csapatkapitány, Szalai Ádám esetében megengedőbb),
ha valaki nem felel meg minden követelménynek, az nem kerülhet be a keretbe.
Ezt láthattuk Szoboszlai Dominik esetében is, aki ma vitán felül a legjobb magyar focista, de a fizikai állapota miatt (egy sérülés miatt december óta nem lépett pályára) Rossi gondolkodás nélkül lemondott róla.
Ez pedig azt jelenti, hogy kapitány csak olyan játékosokkal vette magát körül a felkészülés során, akik kifogástalan fizikai állapotban érkeztek meg május 24-ig Telkibe. Jöhettek a Bundesligából (Gulácsi, Orbán, Sallai, Szalai Ádám), a török Süperligből (Szalai Attila) a szlovák élvonalból (Schäfer), a horvát bajnokságból (Kleinheisler), vagy az NB I-ből. Rossz állapotban lévő játékosokból két hét alatt a legjobb edző sem képes olyan csapatot faragni, amilyen az Eb-címvédő portugálok (ott hat, jelenleg is az NB I-ben szereplő focista lépett pályára) és a franciák ellen szerepelt. Azaz egészen jó szakmai munka folyik a magyar kluboknál is.
Nem lehet elégszer megnézni, hogy a 31 éves fehérvári Fiola Attila faképnél hagyja a Paris Saint-Germain 25 éves védőjét, Presnel Kimpembét, és a Real Madrid 28 éves sztárját, Raphaël Varane-t.
Tény tehát, hogy Magyarországon nevelkedett magyar futballista is képes lehet olyan teljesítményre, amivel felveheti a versenyt a futball legnagyobb sztárjaival is.
És nem csak százból egyszer, hiszen már az első fordulóban láttuk, hogy Cristiano Ronaldóval felálló portugálok a 84. percben tudták csak megtörni a mieink ellenállását, akkor is óriási szerencsével.
És láttuk már ezt az előző Európa-bajnokság négy mérkőzésén, a top ligák sztárcsapataiban szereplő játékosokkal felálló szerb, horvát, török és walesi válogatott elleni NL-meccseken, Eb- és vb-selejtezőkön.
Nem azt mondjuk, hogy nem jöhetnek gyengébb pillanatok, rosszul sikerült meccsek, nem kaphat ki (akár nagyon is) – a legjobbak is előfordul, de, hogy ezt a csapatot nem lehet félvállról venni, és, hogy a magyar focit ezentúl nem lehet egy lesajnáló kézlegyintéssel elintézni, az szombaton délután bizonyosságot nyert.