Miért csalták el az angol-dán elődöntőt az Eb-n?

England's players celebrate after winning the UEFA EURO 2020 semi-final football match between England and Denmark at Wembley Stadium in London on July 7, 2021. (Photo by Frank Augstein / POOL / AFP)

Anglia örül és boldog - az ország válogatottja 55 év szünet után újra nagy nemzetközi torna döntőjébe jutott - ám a világ többi részén óriási a felháborodás a szerda esti Anglia-Dánia (hosszabbításban 2-1) elődöntő után. Az embernek az az érzése, hogy az UEFA mindenképpen az angolokkal akarja megnyeretni azt az Eb-t, amelyet a koronavírus-járvány közepette olykor szürreális körülmények közepette rendeztek meg.

Az Európa-bajnokság kezdete előtt nagyon sokan voltak, akik a torna legnagyobb esélyesének az angol válogatottat gondolták. Ezzel nem is lehetett vitatkozni, mert a 2018-as világbajnokság negyedik helyezettje valóban nagyon erős csapat, tele olyan játékosokkal, akik az elmúlt 3 évben részesei voltak számtalan futballsikernek az európai kupaporondon.

Az elődöntőig kapott gól nélkül játszott le öt meccset az angol válogatott, igaz, minőségi ellenfele csupán egy volt: Németország a nyolcaddöntőben.

Az angolok egyetlen komoly ellenfele a döntőig vezető úton a német válogatott volt Forrás: UEFA via Getty Images/Alex Morton

A németek legyőzése igazi szenzációszámba ment Angliában, mert az 1966-os világbajnokság megnyerése óta (a mai napig ez az egyetlen győzelme a futball egykori tanítómestereinek) az angolok gyakorlatilag semmit sem tudtak kezdeni a német válogatottal - már ha összekerültek.

Ebben az emelkedett hangulatban került sor szerdán este a Dánia elleni elődöntőre, amelynek ismét a londoni Wembley Stadion adott otthont.

Most már kimondható, hogy a 24 Eb-csapat közül az egyetlen Anglia lesz, amely a hét meccséből hatot hazai pályán rendezhetett meg.

Ők voltak az egyetlenek, akik a csoportmeccsek házigazdájaként a németek elleni nyolcaddöntőt is hazai pályán játszhatták. Ennek az oka az volt, hogy az UEFA az Eb előtt nem sokkal elvette az írországi Dublintól a rendezés jogát.

Az Aviva stadion Dublinban, ahol nem rendeztek Eb-mérkőzéseket Forrás: NurPhoto via AFP/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

Az eredeti menetrend szerint a D csoport első helyezettje (ez volt Anglia) Dublinban játszotta volna a nyolcaddöntőt. Az ír főváros kiesése után ez a meccs is Londonban maradt, így az angoloknak csupán egyszer kellett elhagyniuk a szentélyt, a Wembley-t. A negyeddöntőben Rómában játszottak az ukránok ellen, s valljuk be, az ukrán csapat volt a nyolc negyeddöntős közül a leggyengébb. Mondjuk erről nem az angolok tehettek, mármint arról, hogy az egyenes kieséses szakaszban kit sodort útjukba a sors.

Bár az ember eltűnődik: mi lett volna, ha az angol-német meccsen 1-0-s angol vezetésnél Thomas Müller nem hagyja ki a kihagyhatatlant.

A Dánia elleni elődöntő miatt most az egész világ háborog: három eseményt emelnek ki azok, akik nem tudnak napirendre térni a történtek felett. Az első az angoloknak a hosszabbításban megítélt tizenegyes, amely nem volt az. Már az Origo csütörtök hajnali cikkében megírtuk, hogy ez valódi kamutizenegyes volt, amelyet a bíró szinte gondolkodás nélkül fújt be az angoloknak.

Ekkor még mindig közbeléphetett volna a videobíró, de a VAR-szobában ülők valami miatt úgy gondolták, hogy nem kell közbeavatkozni.

A dolog azért érdekes, mert ennél sokkal piszlicsárébb ügyekben is született már olyan VAR-ítélet, amely ellenkezett a pályán a bíró által megítéltekkel. Csütörtökön reggel számos neves edző - köztük Jose Mourinho vagy Arsene Wenger - is azt mondta, hogy ez a tizenegyes nem volt tizenegyes.

Aztán az is kiderült, hogy a futball templomában, a Fair Play hazájának nevezett Angliában nemcsak hófehér lelkületű emberek vannak a lelátón.

Az, aki az angol tizenegyes előtt lézerrel a dán kapusnak, Kasper Schmeichelnek a szemébe világított, elképesztő sportszerűtlenséget követett el.

Természetesen tudjuk, hogy ez nem óvási alap, meg azt is, hogy az akció ellenére Schmeichel kivédte a tizenegyest, csak arra nem számított, hogy a kipattanóból Harry Kane mégis betalál. Ugyanakkor a dán és a nemzetközi sajtó csütörtökön reggel mélységesen elítélte a magáról megfeledkezett szurkoló cselekedetét.

Kiderült az is, hogy a tizenegyes megadásának pillanata előtt két labda volt a pályán.

Egykoron a szabály úgy rendelkezett, hogy abban a pillanatban, amikor egy másik labda kerül a pályára, akkor a bírónak meg kellett állítania a játékot.

•Two balls on the field.
•Sterling taking a dive to get penalty.
•Laser in the eye of Danish goalie Kasper Schmeichel before Harry Kane shot the penalty.

The referee and match officials saw none.
Denmark was robbed.
England got gifted.#ENGDEN#EURO2020#englandvdenmarkpic.twitter.com/6uFkB9bxPs

— Akki (@Akkiakki1137) July 7, 2021

Azonban ezt a szabályt módosították, s ma már úgy szól a regula, hogy a játékvezetőnek csak akkor kell lefújnia az akciót, ha a második labda zavarja, vagy befolyásolja a játékot. Nézzük akkor most a képet, amelyet az élő közvetítésből merevítettünk ki.

A kép egyértelmű: le kellett volna fújni ezt az akciót Forrás: M4 sport

Nézzék meg a videót, az ominózus eset 3.45-nél látható

Nem lehet vita: a második labda pont ott helyezkedett el, ahol az angolok támadása elindult.

Nincs játékvezető, aki nem fújta volna ezt le, hiszen a második labda zavarólag hatott, ott volt, ahol a támadás elindult. A holland bíró azonban nem így látta (már ha egyáltalán látta, hogy ott volt a második labda), s nem fújt. Mondjuk azt sem lehet érteni, hogy a partjelző miért nem jelezte a bírónak mindezt.

A vasárnapi döntő előtt - látva a szerdán történteket - nagyon sokan az 1966-os világbajnokságot emlegetik. Nem mondhatjuk, hogy nincs igazuk. Az 1966-os vb-döntőben az angolok hosszabbításban úgy nyertek 4-2-re az NSZK ellen, hogy Geoff Hurst lövése a kapufáról a gólvonal elé pattant, de 55 éve a svájci bíró, Gottfried Dienst és a szovjet partjelző, Tofik Bahramov konzultációja nyomán előbbi gólt ítélt, hiszen Bahramov azt mondta neki, hogy Hurst lövése után a labda biztosan a gólvonal mögé vágódott le.

Ma már tudjuk, hogy ez nem történt meg, mint ahogyan azt is, hogy ez a gól döntően befolyásolta az akkori vb-döntő kimenetelét.

Nézzük akkor a mostani helyzetet. Az Eb-t rendező UEFA-nak aligha van ellenére, hogy a döntő egyik résztvevője éppen Anglia, és a döntőt éppen a londoni Wembley Stadionban rendezik meg.

Vasárnap éjjel is féktelen tombolás várható London utcáin Forrás: NurPhoto via AFP/Maciek Musialek/NurPhoto/Maciek Musialek

Bár a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetet még Angliában sem oldották fel, de az elődöntőre és a döntőre már 60-60 ezer néző mehet be a londoni stadionba. Ezeknek a nézőknek a nagy többsége hazai szurkoló, hiszen szerdán este csak olyan dán állampolgárok lehettek ott a lelátón, akik Nagy-Britanniában élnek.

A beutazási tiltások ugyanis nem tették lehetővé, hogy Dániából drukkerek utazzanak Londonba.

Nem lesz ez másképpen a vasárnapi Olaszország-Anglia döntőn sem. Ott is csak olyan olasz drukkerek lehetnek, akik Nagy-Britanniában élnek. De ezt a regulát mindenki tudta, ehhez nincs köze az UEFA-nak, mert ezeket az intézkedéseket csak a Boris Johnson vezette kormány oldhatná fel. Nem fogja feloldani, mert a brit miniszterelnök megelégedett annyival, hogy vasárnap a helyi kocsmák nyitvatartását meghosszabbította 23.15-ig.

Ők boldogok - az angol játékosok a döntőbe jutást ünneplik Londonban Forrás: AFP/Frank Augstein

De az UEFA-nak sem volt mindegy, hogy ennek a tornának a végjátékában ott van-e az angol válogatott, vagy sem. Az ukránok elleni negyeddöntőben nem volt lécrezgés, a dánok elleni elődöntőben volt.

S ilyenkor adódik a kérdés: valóban egy jogtalanul megítélt tizenegyes kell ahhoz, hogy az UEFA vezetői a tenyerüket dörzsölve mondhassák el: a 2021-es labdarúgó-Eb végül hatalmas közönségsikert aratott. A két labdáról nem is beszélve.

Sokan boldogabbak lettek volna, ha mindehhez nem kell egy kamutizenegyest megítélni az angol válogatottnak.