Meggyűlt a bajunk az ausztrálokkal

Kiss Gergely olimpiai naplója kizárólagosan az [origo]-nak, 3. rész.

Legutolsó jelentkezésem óta majd' egy hét telt el, és bizony két olyan esemény is történt e röpke hat nap alatt, amilyenre eddig még nem volt példa. Időrendi sorrendben haladva: előbb kikaptunk Ausztráliától, majd levizsgáztam pénzügyi jogból.

Utóbbi bravúr alighanem bevonul a magyar jog történetébe, de ha nem, akkor is örökre emlékezetes marad számomra. Még ha csak egy szerény elégségessel is sikerült abszolválnom az oly fontos próbatételt a szegedi egyetemen.

Múlt szombaton simán vertük 12-7-re az Egyesült Államok legjobbjait, ami első pillantásra nem egy nagy durranás, csakhogy tudni kell: a jenkik edzője a Jugoszláviával kétszer, Olaszországgal egyszer olimpiai bajnoki nyerő Ratko Rudic, aki kerek perec kijelentette, hogy az amerikai együttessel is az ötkarikás aranyérem elhódítása a célja.

Vasárnap pihentünk - ilyen is van... -, hétfőn, kedden egy-egy edzést tartottunk, majd szerdán megmérkőztünk Ausztráliával. Ki is kaptunk 14-10-re annak rendje s módja szerint, ami önmagában is egy borzalom, tekintve, hogy eddig mindig megvertük őket, olykor 12 (!) góllal.

Csütörtökön büntetésből (?) kétszer edzettünk, majd este edzőmeccset játszottunk, megint az ausztrálokkal. Mit mondjak, parázs összecsapás volt, felettébb sérülésveszélyes vízilabdát játszanak a déli fiúk... Mármint az ellenfél számára sérülésveszélyeset...

Persze nem érhetik kizárólag csapások az embert: pénteken megtudtam, hogy a múlt heti pénzügyi jog vizsgámnak kettes lett az eredménye, azaz átmentem!!! Már csak a nemzetközi jog van hátra - valószínűleg az olimpia után -, aztán jöhet az államvizsga!