Műugrás

Aaugusztus 23-27., Központi Olimpiai Uszoda.

Eredmények:
férfi 3 m szinkron
férfi 3 m
férfi 10 m toronyugrás
női torony szinkron
női torony (10 m)
női 3 m

Magyar indulók:

Barta Nóra (3 m)
Kormos Villő (3 m)
Hajnal András (torony)

Az újkori játékok történetében elég korán, már 1904-ben megrendezték az első műugró viadalt, igaz, maga a versenyszám, a férfiak összetett mű- és toronyugró viadala mindössze két olimpiát élt meg. Az első győztes az amerikai George Sheldon lett.

1908-ban aztán az egyéni műugrás, majd 1912-ben a toronyugrás külön-külön is megjelent, érdekesség, hogy a hölgyek előbb mászhattak fel a 10 méteres magasságba, mint ahogy 3 méterről versenyezhettek - utóbbit csak 1920-ban rendezték meg először a hölgyek számára. A pontszámításos rangsorolás 1932-től honosodott meg.

2000 óta újabb versenyszámmal bővült a paletta: immáron mindkét magasságon rendeznek páros (szinkron) viadalokat is.

Ami a sportág nagyjait illeti: az amerikai Greg Louganis 1984-ben és 1988-ban mindkét számot megnyerte, s még 1976-ból is akadt egy ezüstérme, míg az olasz Klaus Dibiasi két ezüstje mellett 1968 és 1976 között zsinórban háromszor lett a toronyugrás legjobbja.

A hölgyeknél 1952-ben és 1956-ban Pat McCormick uralta a medencét, négy aranyat is begyűjtött, 1928 és 1936 között honfitársnője, Dorothy Poynton két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. Napjaink legjobbja a kínai Fu Ming Hszia, aki négy egyéni aranyérme mellé négy éve, Sydneyben Guo Dzsing Dzsing párjaként) egy szinkronezüstöt is szerzett.