1976 - Innsbruck

Az osztrák város 1964 után másodszor adhatott otthont téli játékoknak, az olimpiai stadionban két láng égett, egyik szimbolizálta a jelent, a másik emlékeztetett a 12 évvel azelőtti játékokra. Előzetesen Denver kapta meg a jogot, de a coloradóiak nem vállalták az ötmillió dolláros rendezési költségeket.

Az biztos, hogy Franz Klammer és honfitársai nem bánták, hogy ismét Innsbruck lett a házigazda. Az osztrák síelő rögtön a nyitónapon megnyerte a legklasszikusabb számot, a lesiklást. (Más kérdés, hogy a következő hazai aranyra az utolsó napig kellett várni, akkor a síugró Karl Schnabl diadalmaskodott.)

Ugyan komoly influenzajárvány tizedelte a csapatokat, a nyugatnémetek más miatt aggódtak. A szurkolók valóságos "Rosi-lázban" égtek. Ennek megtestesítője az a Rosi Mittermeier volt, aki 25 évesen, tízéves pályafutással a háta mögött, egyetlen Vk-viadalt sem nyert, ennek ellenére Innsbruckban hozta a lesiklást, a műlesiklást és második lett óriásműlesiklásban.

A szovjet hokiválogatott sorrendben negyedszer lett bajnok, s azt se hallgassuk el, hogy a szovjetek még az 1972-es sikert követően az NHL jégkorongozói alkotta kanadai válogatottat is legyőzték. Árnyékot vetett viszont a tornára, hogy Kanada és Svédország el sem jött, míg a csehszlovák válogatott csapatkapitányát, Frantisek Pospísilt doppingoláson érték.

1976. február 4-15., Innsbruck
37 ország, 1123 induló (892 férfi, 231 nő)
8 sportág, 37 versenyszám

az éremtáblázat végeredménye:
1. Szovjetunió (13 arany, 6 ezüst, 8 bronz)
2. NDK (7 arany, 5 ezüst, 7 bronz)
3. USA (3 arany, 3 ezüst, 4 bronz)

az olimpia legeredményesebb sportolói:
Rosi Mittermaier (NSZK, alpesi sí) 2 arany, 1 ezüst
Raisza Szmetanyina (szovjet, északisí) 2 arany, 1 ezüst
Tatjana Averina (szovjet, gyorskorcsolya) 2 arany, 2 bronz
Meinhard Nehmer (NDK-beli, bob) 2 arany
Bernhard Germedshause (NDK-beli, bob) 2 arany
Nyikolaj Kruglov (szovjet, biatlon) 2 arany

Gyorskorcsolyában találhatjuk az olimpia legtöbb érmet gyűjtött versenyzőjét, az orosz Tatjana Averina 1000 és 3000 méteren arany-, 500 és 1500 méteren bronzérmet vehetett át. Az amerikai Sheila Young mindhárom medáliából egyet-egyet szerzett, a férifaknál Sten Stansen 5000 m-en nyert, 10 ezer méteren a második lett, míg Hans van Helden kibérelte a dobogó harmadik fokát, három bronzot nyerve.

Északisíben történtek izgalmak: a női versenyek legnagyobb sztárja a szovjet Raisza Szmetanyina volt, aki 5 km-es ezüstérme mellett olimpiai bajnok lett 10 km-en és a 4x5 km-es staféta tagjaként is. A férfiak 4x10 km-s váltóját balszerencse-sorozat kísérte. A Szovjetunió kvartettje azért szorult a 3. helyre, mert a 8 kilométernél még tisztán, nagy előnnyel vezető első ember, Beljajev cipője szétrepedt.

A keletnémetek rosszabbul jártak: az aranyéremre is esélyes csapat második tagja, Axel Lesser vezető helyen haladva egy eldugott erdei részen összeütközött valakivel, megsérült a térde és több foga meglazult, emiatt verseny feladására kényszerült. Miután senki sem látta az esetet, Lesser hiába mondta, hogy egy napszemüveges, rádió-adóvevős alak támadta meg, az "elkövetőt" nem találták meg, így az NDK nem óvott.

Bobban a németek arattak, Meinhard Nehmer és Bernhard Germedshause a kettes győzelem után a négyesben is a csúcsra ért.

Pincési László