A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében jelzi, hogy "az elmúlt közel 50 év alatt lezajlott események Tibetben egyértelműen bizonyították, hogy a Kínai Népköztársaság vezetőinek egyáltalán nem áll szándékában Tibetben a tragikus emberjogi helyzeten változtatni".
"A jelenlegi súlyos és a nemzetek számára teljesen elfogadhatatlan helyzet, legkevesebb 120 halálos áldozatot, rengeteg szenvedést, sérülést és letartóztatást hozott magával az olimpia évében. A játékok jogát azzal a feltétellel kapta meg Peking, hogy az emberi jogok siralmas állapotán mindenképpen javít Kína egész területén, beleértve Tibetet is" - hangsúlyozza.
A felhívást közzétevő Tibetet Segítő Társaság Alapítvány közleményében kitér arra is, hogy tisztában van az olimpia jelentőségével, de ahogy fogalmaz: "Az egyéni és kis közösségi érdekeket mindenképpen megelőzik az emberiség további sorsának legfontosabb kérdései."
"Az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, mint azt Jacques Rogge, a NOB elnöke is kifejtette nemrég" - reagált az MTI érdeklődésére Schmitt Pál, a MOB elnöke. "A játékok nem arra valók, hogy megváltoztassák egy hatalmas ország politikáját, amely egyébként is tagja az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak. Olimpiai szemszögből nézve a kínaiak egyelőre maradéktalanul teljesítik azt a szerződést, amit a NOB hét éve kötött a várossal: mind a 205 résztvevő ország versenyzői vízummentesen léphetnek kínai földre, a külföldi sajtó szabadon, bármiről tudósíthat, a létesítmények kifogástalanok, és komoly kulturális programot állítottak össze a szervezők. Ami pedig a bojkottot illeti, az olimpiai játékok története egyértelműen megmutatja, hogy a korábbi bojkottok semmit sem változtattak meg, semmilyen eredményt nem értek el, viszont tönkretették az érintett sportolók álmait. Egyébként az imént olvastam a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, amelyben maga a dalai láma nyilatkozta, hogy ellenzi az olimpia bojkottálását, és bízik abban, Kína jó házigazdája lesz a játékoknak. Azt viszont mindenképpen szeretné, hogy tanulmányozzák gondosan a tibeti eseményeket, és kezdődjék komoly dialógus az érintettek között."
A jelenlegi zavargások múlt hétfőn, a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni. Az erőszakos cselekményeknek a hivatalos kínai adatok szerint eddig 13 halálos áldozata volt, a száműzetésben élő tibetiek azonban 80-100 halottról beszélnek.