A csütörtöki mostoha időjárási körülmények péntekre eltűntek, minden adott volt ahhoz, hogy végre magyar sikereknek örülhessünk az olimpián, mivel szikrázó napsütés és gyönyörű kék ég jellemezte a kajak-kenu döntők első napját. Az elmúlt két hét várakozáson aluli szereplése után nagyon ránk fért, hogy minden értelemben kisüssön a nap felettünk, és a sportág hagyományai, valamint a Pekingben látott előzmények miatt jogosan vártunk sokat a pénteki fináléktól.
Kezdésként egy olyan számra került sor, ahol előzetesen a pontszerzés lehetett a legfőbb célkitűzés, hiszen a kajak egyesek 1000 méteres versenyében Benkő Zoltánnak olyan vetélytársai voltak, mint a világ- és Európa-bajnok Tim Brabants, a címvédő Eirik Veraas Larsen, a 2006-ban vb-győztes Markus Oscarsson, a Világkupán taroló Adan Van Koeverden és a 2004-es ezüstérmes új-zélandi Ben Fouhy.
Benkő nem igazán kapta el a rajtot, Brabants és Van Koeverden viszont nagyon kilőtt, és Janics Natasa bátyja, Stjepan Janics is ott volt az élmezőnyben 250 méternél. Féltávnál Brabants, Van Koeverden, Larsen volt a sorrend, Benkőnek a papírformának megfelelően maximum a pontszerző helyekre lehetett nagyon halovány esélye. Brabants végig vezetve szerezte a kajak-kenu versenyek első aranyérmét (3:26.323 perc), mögötte a címvédő Larsen (3:27.342) és az ausztrál Ken Wallace végzett (3:27.485). Benkő kilencedik lett a futamban, így nem tudta megjavítani eddigi legjobb olimpiai helyezését.
Aztán jött az egyik olyan verseny, amelyen komoly aranyesélyünk volt, a kenu egyesek 1000 méteres küzdelme. Vajda Attila 2004-ben még meglepetésemberként nyert bronzot, az olimpiára viszont már világbajnokként érkezett, és az előfutamban is meggyőző formát mutatott. Komoly konkurencia sorakozott a rajtnál, ott volt a háromszoros olimpiai bajnok német Andreas Dittmer, az idén két Világkupa-versenyen (Duisburg, Poznan) nyerő kanadai Thomas Hall, a címvédő spanyol David Cal és a francia Mathieu Goubel, egyikük győzelme sem tartozott volna a szenzáció kategóriába.
Az üzbég Vadim Menkov főleg ötszázon veszélyes, ennek megfelelően hihetetlen tempóban kezdett, mögötte egyben volt a mezőny, 250-nél Vajda még nem volt dobogón, sőt, 500-on sem, bár ekkor már lényegesen közelebb volt a riválisokhoz, Calhoz és a román Mironcichoz. Menkov a várakozásnak megfelelően elfáradt, Cal és Vajda beérték őt, 750-nél már a szegedi kenus volt elöl. A végén már csak Cal és Vajda között ment a verseny az aranyért, de a címvédő nem bírt a parádés második ötszázat produkáló magyarral, aki megszerezte a küldöttség első aranyérmét!
"Bajnok vagyok!" - kiáltott fel Vajda Attila, miután a kenuegyes megnyerése után kiszállt a hajóból. "Úgy jöttem ki, hogy nyerni akarok, s köszönöm egy embernek, aki nem lehetett itt, de fentről figyelt engem, s az egész csapatot. Köszönöm Koló!" - nyilatkozta.
Nézzen még képeket a kajak-kenu pályáról!
A majdnem két hete tartó aranymentes állapot Vajda révén megszűnt, és jogosan bíztunk abban, hogy ha egy üzlet beindul, akkor nincs megállás, mert a női kajak négyesek 500 méteres viadalában a Kovács Katalin, Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics Natasa összeállítású egységnek csak a német kvartett lehetett az ellenfele.
Igaz, a németek utoljára 1992-ben kaptak ki ebben a számban, akkor éppen egy magyar egység tört borsot az orruk alá Czigány Kinga, Dónusz Éva, Kőbán Rita, Mészáros Erika összetételben. A németeknél Katrin Wagner-Augustin és Carolin Martina Leonhardt mellé 2007-ben került be a négyesbe Fanny Fischer és Nicole Reinhardt, de nem kellett sok nekik az összecsiszolódáshoz, mert idén két Vk-versenyen és az Eb-n is első helyen végeztek.
A magyarok mellett induló németek brutálisan bekezdtek, féltávnál már majdnem egy másodperc volt az előnyük, Kovácsék ugyan zárkóztak, de nem tudtak annyira közel kerülni a riválishoz, hogy esély legyen az első helyre, azaz tovább folytatódott a német hegemónia a női kajak négyeseknél 500 méteren. A dobogóra még Ausztrália állhatott fel, amely nagy csatában utasította maga mögé a lengyeleket.
"Alapvetően szép az ezüstérem, bár aranyra készültünk" - mondta Szabó Gabriella. "Mindenáron győzni szerettünk volna, ezért dolgoztunk keményen, így egy kicsit csalódottak vagyunk. Arra számítottunk, hogy nagyon erős rajtot vágnak le, én bíztam benne, hogy utolérjük őket, mert a finisünk nekünk a jobb. Tehát ha féltávnál tudtunk volna tartani velük, akkor mienk lett volna az arany. Az elején vagyunk még kevesek."
Katrin Wagner-Augustin, a győztes német egység tagja: "Egy olyan arany nyakláncot viseltem, amelyen egy kínai sárkány medál volt. Azt hiszem, ez segített nekem. Nagyon boldog vagyok az eredménnyel. Aranyért jöttünk, így szuperül érezzük magunkat."
Nézzen még képeket a kajak-kenu pályáról!
Soha sem született még magyar aranyérem az olimpiák történetében kajakkettesben, így a Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor kettős ebből a szempontból történelmet írhatott volna Pekingben.
A magyar kettős olyan riválisokkal került szembe, mint a dán Európa-bajnok Kim Wraae Knudsen, Rene Holten Poulsen, a világbajnok francia Philippe Colin, Cyrille Carre, a vb-második lengyel Adam Seroczynski, Mariusz Kujawski kettős, illetve a német Martin Hollstein, Andreas Ihle, és az olasz Andrea Facchin, Antonio Scaduto duó.
250 méternél majd egy hajóhossznyi előnyt szerzett az egység, féltávnál ez a fór továbbnőtt, a hajrára a németek nagyon feljöttek, olyannyira, hogy 150 méterrel a cél előtt utol is érték Kammereréket, balról a dánok is előztek, harmadikként az olaszok végeztek. A magyar egység teljesen kipukkadva végül az 5. helyen ért célba.
Nézzen még képeket a kajak-kenu pályáról!
A kenukettesek 1000 méteres távján Kozmann György és Kiss Tamás az egyes pályán indult, s ha valakinek fontos lehetett az olimpia, az Kozmann volt. Kolonics György váratlan halála után fiatal társával térdelt egy hajóba, az előfutamok után még középdöntőt is vívott, így jutott fináléba.
A legjobban az ötös pályán a német Christian Gille, Thomasz Wylenzek kettős rajtolt, komoly tempót diktálva 250 méter után majdnem egy hajót vertek az orosz Szergej Ulegin, Alekszander Kosztoglod párosra.
Féltávnál Kozmannék a 8. helyen jártak, a németeket mindenki tisztes távolból követte. 750-nél már tisztán a negyedik helyre lapátoltak fel a magyarok, míg a fehérorosz Andrej és Alekszandr Bahdanovics duó hatalmas hajrát nyitva győzött.
A Kozmann György, Kiss Tamás kettős elképesztő versenyben végül harmadik lett, hajszálnyival legyőzve a román Constantin Ciprian Popát és Niculae Floceát.
Vajda Attilához hasonlóan a kenupáros is Kozmann július 15-én, edzés közben elhunyt társának, Kolonics Györgynek ajánlotta a pekingi olimpián szerzett bronzérmét. "Neki küldjük ezt a sikert, illetve mondhatom azt is, hogy neki köszönhetjük. Régen volt ilyen tudatos versenyzésem, amikor ilyen tisztán tudtam gondolkodni és elárulhatom, hogy nagyon sokat gondoltam őrá. Úgy is fogalmazhatok, hogy a C-3-as futamban lettünk bronzérmesek, mert ő is velünk volt a hajóban" - mondta a dobogósok sajtótájékoztatóján Kozmann. "Sokszor eszembe jutott az is, hogy egy éve, az előolimpián nagyon sok kellemes percet töltöttünk itt el Gyurival" - emlékezett.
Kórházban a német kenus |
A nap utolsó döntőjében a kajaknégyes Sík Márton, Beé István, Vereckei Ákos, Bozsik Gábor összeállításban kicsit gyengébben rajtolt, 250 méternél a kétszeres világbajnok szlovák egység állt az élen, 750 méternél azonban a fehérorosz négyes átvette a vezetést, s már nem is lehetett utolérni. A magyarok végül 5. helyen végeztek.