Juha Pál helyszíni interjúja Pekingből
- Egész Magyarország ünnepel...
- Fantasztikus, komolyan mondom, nagyon jó érzés.
- Gondolta, hogy ön lesz az első magyar aranyérmes?
- Azt nem, de azt reméltem, hogy én leszek az, aki először fog kajak-kenuban aranyat szerezni. Úgy jöttem ki, hogy nyerni akarok, s köszönöm egy embernek, aki most nem lehet itt, de fentről figyel engem és az egész csapatot. Köszönöm, Koló!
- Erőt adott?
- Nagyon sokat, küzdeni akarást, további kibírásokat. Nagyon nehéz csata volt ez a verseny, ő végig velem volt, de az utolsó 50-en már nem kellett, hogy velem legyen.
- Volt bármi zavaró körülmény?
- Szél volt, hínár nem, első arany van. Picit ideges voltam, hogy még nincs magyar aranyérem, de megpróbáltam csak a saját versenyszámomra koncentrálni. Nem örülök neki, hogy még senki más nem lett első Pekingben, de nagyon remélem, hogy az eredményem ösztönözni fogja őket is.
- Az a taktika része volt, hogy az elején lemarad, aztán robbant?
- Nem, az volt a taktika, hogy menjek valamennyire az elsőkkel. Vissza kellett fogni magam egy picit, hogy bírjam a végét, kemény idő volt. De azt hiszem, ehhez nincs mit hozzátenni - sikerült, nyertünk!