Juha Pál és Dajka Balázs jelenti Pekingből
Janics Natasáék a lengyeleket simán megelőzték a hétfői előfutamban, ám a másik ágon a németek a legjobb idővel diadalmaskodtak a kínaiak felett. A középfutamot ennek ellenére - futamgyőztesként - természetesen átugrották a magyarok, így optimistán várják a pénteki döntőket.
"Kissé túl sokat beszéltem a rajt előtt, mondtam is a lányoknak, hogy nem túlizgulni akarom az előfutamot, hanem csak azt szeretném, hogy minden nagyon rendben legyen, egyenesben üljünk, és ne dőljön a hajó. Ennek meg is lett az eredménye, nyugodtan ültünk végig a hajóban, nem volt stressz" - nyilatkozta az [origo]-nak Janics Natasa a pekingi olimpiai centrumtól 36 kilométerre fekvő Sunji evező- és kajak-kenu központban.
Az előfutamon 2,17 másodperccel verték a magyarok a lengyeleket, azaz igen gyorsan siklottak a vízen: "A kezdet nem volt rossz, nem volt semmi probléma, és a végén jó érzéssel szálltunk ki a hajóból. Ez nem éppen egy 'jólesős' pálya, a döntő azonban biztosan még jobban fog fájni. Nagy küzdelem várható, de remélem, mi fogunk nyerni."
A németek jobb ideje mellett felmerült még egy probléma: "A bemelegítő pályán nagyon sok hínár volt, a versenypályán is akadt elég, ezért a döntő előtt majd kiszállunk megnézni a hajót, nehogy ezen múljon bármi is."
- A magyar drukkerek már alig várják az aranyérmes híreket Pekingből, egyelőre mindhiába. Adódik a kérdés, mekkora nyomás nehezedik ezáltal a kajak-kenusokra?
- Szívből sajnálom, hogy így állunk, de nem foglalkozunk ezzel a problémával. Jó formában vagyunk, úgyhogy én nem izgulok, s remélem, a döntőben gyorsabbak leszünk, mint a németek.
- A másik előfutamban Németország mögött a sötét lónak számító Kína végzett, tőlük, netán Lengyelországtól nem kell tartani?
- Az eredmények és az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy nem. Megnéztem őket edzésen, s így elmondhatom, hogy nem tartok a kínaiaktól. Nagyon dicsérik a lengyeleket, de talán nincsenek annyira jók, hogy megverjenek minket. Vélhetően a németekkel leszünk versenyben az aranyéremért.
Nemrég összeállt kvartettről van szó, így nem csoda, hogy még az "eszközbeszerzés" sem volt könnyű: "A négyesünk még csak idén alakult ki, nem sok kilométer van bennünk, de nagyon igyekeztünk, hogy időben minden rendben legyen. Eleinte még a megfelelő hajó kiválasztásával is gond volt, összekapartunk valahonnan kettőt: kaptunk egy újat, a másik pedig még a négy évvel ezelőtti."
Janics Natasa bátyja, Stjepan Janic horvát színekben - kajak egyes 1000 méteren - szintén indul Pekingben, nem is rossz esélyekkel. "Nagyon jól ment szerintem, egy előfutamban volt a négy évvel ezelőtti olimpiai bronzérmessel [a kanadai Adam van Koeverdennel], mindössze egy hajóhosszt kapott tőle ezer méteren, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá. Szeretnénk, ha sikerülne dobogóra állnia, ám a döntőben bármi megtörténhet, ahol fejben dől el minden. Persze előtte még be kell oda kerülnie, hiszen csak az első helyezett kanadai jutott tovább az előfutamból, de ha a középdöntőből továbbmegy, akkor a fináléban már a kilenc hajó bármelyike nyerhet" - elemezte bátyja helyzetét a 26 éves, bácskapalánkai kajakosnő.
Pekingi céljait a lehető legegyszerűbben jelölte ki Janics: "Tudom, hogy mindenki győzni jött, de a tervem a duplázás, négyesben és párosban is első akarok lenni."