A Győri Graboplast VSE 25 éves lapátforgatója mindjárt az első futamba kapott besorolást, a három előversenyből csak az elsők biztosíthatták egyenes ágon a helyüket a pénteki fináléban. Az ebben a számban vb-negyedik és Eb-második magyarnak erre reálisan nem volt esélye, hiszen vele együtt készülődött a rajtra a világ- és Európa-bajnoki címvédő brit Tim Brabants és a svédek klasszisa, Marcus Oscarsson is. A küzdelmet aztán Brabants nyerte magabiztosan, végig vezetve, a skandináv előtt célba érkező Benkő pedig szerdán harcolhatja ki a legjobb kilenc közé kerülést.
Az Olimpiai Parktól mintegy egyórányi autóútra fekvő Sunji regattaközpontban egyébként egyelőre kissé foghíjasak a 37 ezer nézőnek helyet biztosító lelátók, magyar szurkolásban azonban ezúttal sincs hiány. A férfi kajaknégyes tagjaként vízre szálló Beé István papája és csapata már órákkal a rajt előtt hangolt a tribünön - a kis csapat most is elmaradhatatlan háttere a kajak-kenu világversenynek.
Vajda Attila C-1 1000 méteren 3.55:319 perces idővel megnyerte a maga futamát, így egyből döntőbe kvalifikálta magát: a vb-címvédő, 25 éves szegedi klasszis mellett a 2006-os Maty-éri világbajnokságon meglepetésre győztes mexikói Jose Everardo Cristóbal, valamint a románok menője, Florin Mironcic pályázott eséllyel. A remekül bemutatkozó, nemzetiszínű fejpántot viselő Vajda végül utóbbi riválisával volt harcban az elsőségért, de a hajrára már megnyugtató előnnyel érkezett, s ezt tartotta is egészen a célig, így máris készülődhet a négy nap múlva sorra kerülő éremcsatára.
"Az volt a fontos, hogy vagy így, vagy úgy, de megnyerjem ezt a futamot, de ha lehet, akkor egy olyan pályát menjek, amilyet majd a döntőben is szeretnék. Vagyis ötszázig 'utazok', aztán ott egyszer elindítom a hajót és ezzel vagy utolérem az előttem lévőket vagy elmegyek a mezőnytől, s aztán még kétszer-háromszor indítok. Most az utolsó kétszázon is tudtam fokozni a tempót, ezzel együtt nehéz volt. Nincs szél, alig kaptam levegőt" - értékelte futamát Vajda, aki a július 15-én elhunyt Kolonics György emlékére fekete karszalagot viselve szállt vízre.
A nőknek csak ötszázon rendeznek futamokat Pekingben, elsőként a Kovács Katalin, Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics Natasa négyes indult. Az első előfutamot a németek rendkívül magabiztosan, 1:33.912 perces idővel nyerték. Következett a magyar kvartett, amely fokozatosan húzott el a mezőnytől, s a németekhez hasonló fölénnyel (1:34.321-es eredménnyel) nyerte a maga futamát, Vajda Attilához hasonlóan egyből a döntőbe kerülve ezzel.
"Úgy mentünk végig, ahogy akartunk, azt csináltuk, amit gyakoroltunk, azt nem szeretném elmondani, hogy mi az. Szerintem jól sikerült minden, amit elterveztünk. Hallottam, hogy a németek elvesztettek egy embert, csere volt a csapatukban, de azt hiszem, hogy ezzel nekünk nem szabad foglalkozni, a döntőben csak saját magunkra kell figyelnünk" - mondta a befutó után Kozák.
Férfi K-2-ben a Martin Hollstein, Andreas Ihle duó nyerte az első előfutamot. A következő menetben Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor féltávig a mezőnnyel együtt haladt, majd háromnegyed hossznál valamivel előrébb volt a magyar hajó a lengyelnél, végül pedig biztosan nyerték Kameráék a futamot - természetesen őket is csak a döntőben látjuk viszont legközelebb.
C-2 1000 méteren a Kozmann György, Kiss Tamás páros negyedik lett, így van még esélyük döntőbe kerülni. Kiss Tamás Kolonics György tragikus halála miatt közvetlenül az olimpia előtt került Kozmann György mellé.
"Kicsit langyosra sikeredett a pálya, ez volt az első olyan, amikor mellettünk is áll valaki, jobb és bal oldalon, és ugyanaz a célja, sőt, kicsit korábban beérni a célba. Ezt a helyzetet egy picit még szoknunk kell. Egyébként technikai jellegű problémánk nem volt, se előtte, se közben. Az itteni egy hét elégnek bizonyult arra, hogy a hiányosságokat kiküszöböljük és alkalmazkodjunk a helyi körülményekhez. Egy hónapunk volt arra, hogy összecsiszolódjunk, szerencsére az első egy-két edzés után egyszerűen összekoppantunk, onnantól kezdve pedig olyan együttmozgás volt jellemző az evezésünkre, ami hónapok kérdése is lehetett volna akár. A középdöntőre fejben megpróbálunk egy kicsit keményebbnek lenni - összegzett Kozmann György, majd elvesztett társára, Kolonics Györgyre, illetve az ő állapotára vonatkozó utalásra úgy reagált: "Ebben a szakaszban nem lenne profi dolog erre gondolni, és meg is próbálom kizárni ezt. Nem ez az időszak alkalmas arra, hogy nosztalgikus hangulatba keveredjek."
"Még mindig nem merek belegondolni abba, hogy itt vagyok, próbálok csak a versenyre és az edzésekre összpontosítani" - mondta Kiss Tamás.
A napot a látványos férfi K-4 ezer méter zárta, ahol a nehéz körülmények között összeállított Sík Márton, Vereckei Ákos, Beé István, Bozsik Gábor kvartett végig keményen tartotta magát a németekkel szemben, s bár a hajrát szűken megnyerték a németek, a kevesebb induló miatt ez a magyar egység is egyenesen a döntőbe evezett.
"Azt beszéltük meg, hogy maximumot nyújtunk. Itt még kint, tehát több mint másfél hete, nem is mentünk pályát, a szervezetünknek szüksége volt arra, hogy ilyen terhelést kapjon. Reméljük, hogy pénteken még jobban megyünk, mert még jobb állapotban leszünk. Érezzük, hogy a forma még nincs a csúcson, itt a végén sajnos már nem volt erőnk. Megbeszéltük, hogy ha tudjuk, nyerjük meg a futamot, a németekkel csináltunk egy nagy reszelést. A végén nem maradt bennünk, de szerintem a formában még van tartalék" - foglalta össze a történteket és a kilátásokat Bozsik Gábor.
"Az utolsó 150 méterig tökéletesen mentünk, irányítottuk a versenyt. Igazából nem tudom, mi történt 850-nél, én csak azt éreztem, hogy megy le a csapás, lassulunk, holott pont ott kellene egy utolsót indítani, egy úgynevezett véghajrát. Az utolsó előtti állomásnál tartunk a hajó összerakásában, az utolsó a döntő lesz" - nyilatkozott Vereckei Ákos.